Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Papp Péter (1896-1977) szűcsmester Kunszentmártonban született és élt. Édesapja Papp Péter altiszt volt a járásbíróságon, édesanyja Kovács Piroska. Papp Péter 1908-tól 1912-ig Takács István szűcsmesternél - aki a kunszentmártoni szűcs céh utolsó atyamestere volt - tanulta a szűcsmesterséget. 1912 és 1916 közötti években Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, majd Csepelen a híres Pékár szűcsnél dolgozott. Közben bejárta szinte az egész országot, hogy megtanulja az akkor legmodernebb kikészítési eljárásokat. Az 1916 és 1919 közötti években katona, majd hadifogoly volt Oroszországban. 1920-ban lett önálló szűcsmester. Első műhelye a Sörház utcában volt, hamarosan azonban már az Andrássy utcában vásárolt házat. Bevezette a nemesített báránybőrök kikészítését és feldolgozását, ezért a szakma „nutriás" Papp Péternek nevezte. 1922-ben feleségül vette mestere - Takács István - nevelt lányát, Barna Erzsébetet, aki redemptus családból származott. 1930-ban vásárolta meg a Kossuth utcai házat, ahol már négy alkalmazottal dolgozott. A kor gazdasági lehetőségeit felismerve 1936-ban megpályázta és versenytárgyaláson társaival együtt elnyerte a MÁV-nál vasúti fékezők irhabunda szállítását. 1944-ig rendszeresen szállított a MÁV-nak, a BESZKART-nak és a salgótarjáni bányáknak. 1940-ben 22 alkalmazottja volt. Kunszentmártonban elsőként ő vette meg a legkorszerűbb szőrmebőr-nemesítő és konfekcionáló gépeket. Üzleti köre Kunszentmárton és környéke volt, de rendszeresen járta az országos vásárokat is a szomszédos megyékben. E sok munka mellett negyedik virilis volt a községi elöljáróságban, alelnöke volt az Iparoskörnek és az Ipartestületnek is. Az 1944-ben a MÁV-nak leszállított 300 db bundát soha nem fizették ki. A szovjet hadseregnek hadizsákmányként fel kellett dolgoznia a házban lévő összes bőrt. 1945 tavaszán elvették földjeit, szőlejét. 1946-ban ismét zárolták a bőröket, és akik folytatták mesterségüket, mint köztörvényes bűnözőket elítélték. Papp Péter házában 3 bundára való pézsmabőrt találtak, ezért megalázó módon egy évre elítélték. Csak 1972-ben kapta vissza iparigazolványát, de a műhelyét soha. Elsőrangúan képzett szűcsmester volt. Az általa tanított szűcsök szakmai irányításával, fia dr. Papp Péter okleveles vegyész és okleveles közgazdász mérnök közreműködésével és támogatásával épült fel 1972-ben a Betekintsben a Kunszentmártonban, valamint a Tiszazugban több mint 900 embernek munkát adó és több száz, szűcsipari tanulót képező Pannónia Szőrmekikészítő és Konfekció Gyár, amely 1990 után szűnt meg. Kunszentmártonban halt meg 1977-ben. Az Alsó temetőben alussza örök álmát. Forrás Dr. Papp Péter és Papp István szíves adatközlése