Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-06-01 / 6. szám
6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1992. JÚNIUS A tiszaföldvári művelődési házban 1982 óta balettoktatás folyik Gyenes Ferencné, Kati néni vezetésével. Eddig csak júniusban mutattuk meg tudásunkat a záróbemutatón. Ebben az évben lehetőség nyílt arra, hogy tudásunkat megmérettessük másokkal, és belekóstoljunk a táncosok világába. Hatvanhét gyerek utazott Debrecenbe a II. Országos Balettfesztiválra. A nagy jelentőségű eseményt a művelődési központban bonyolították le. A verseny 4 részből állt: selejtező, középdöntő, díjkiosztás, gála. Klasszikus, modem, egyéni, csoportos kategóriákba lehetett benevezni. Szokatlan volt számunkra az idegen környezet, de nagyszerűen helytálltunk a művelődési ház parkettás tánctermében. Közülünk 3 csoport jutott tovább 6 számmal a középdöntőbe. A két csapat kiesése nem szégyen, mert elég nehéz próbálás nélkül balettozni egy vadidegen táncparketten, és nagyon kemény versenyzőkkel álltunk szemben. Még azt is hozzá kell tenni, hogy ők csak egy évet tanultak még. Nem tudjuk, hogy a kívülállók el tudják-e képzelni azokat a gyerektáncosokat, akik nap mint nap táncolnak annyit, amennyit mi egy héten! Abban biztosak voltunk, hogy versenytáncosainknak nagyobb esélye volt, ezért büszkeség töltött el minket, amikor értesítettek továbbjutásunkról. A nagy szakértelemmel rendelkező zsűri is megnehezítette a dolgunkat, mivel kifejezéstelen arccal figyelték műsorunkat, amely kis bizonytalanságot keltett bennünk. A színházteremben megtartott középdöntőben még több meglepetés ért minket. A színpad érdekessége elbűvölt; tágas tér, szakszerű padló, függöny mögöttijárat, színekben pompázó megvilágítás, aminek hatására a színpad fényben úszik, de mi a közönséget nem látjuk. Még nagyobb izgalommal léptónk fel, mert ezen múlt további szereplésünk. Szorgalmas munkánknak meglett a gyümölcse, ugyanis a díjkiosztáson négyszer hallottuk a Tiszaföldvár nevet. A 6-7 évesek bronzérmet nyertek, a 10-12 évesek ezüst minősítést értek el, mi, 13-16 évesek klasszikus és modem kategóriában egy-egy bronzérmet nyertünk. A verseny tetőpontja szintén kalandos volt, mert a nagy kapkodás miatt nem érkeztünk az érmeket átvenni. Biztosak voltunk benne, hogy már a középdöntőbe sem jutunk be, de nagy meglepetésünkre még a gálán is részt vettünk, amely ünnepélyes keretek között folyt le. A táncverseny zárószáma a finálé volt, ahol megismételtük előadásunkat! Kati néninek és Enikő néninek ezek után megköszöntük fáradságos munkájukat egy-egy csokor virággal és tengernyi puszival. Négy éremmel, sok tapasztalattal és felejthetetlen élménnyel tértünk haza. Köszönettel tartozunk a szponzoroknak, akik lehetővé tették, hogy eljuthassunk Debrecenbe. Büszkék vagyunk arra, hogy a tiszaföldváriak is ki mertek állni a nagy hírű balettiskolások ellen. Ez a sikerrel járó utazás varázslatossá tette még a nehéz, sok időt igénylő gyakorlásokat is, és azt hisszük, mindenkiben örök emlékként fog megmaradni. Ez az eredmény, amely minket örömmel töltött el, nem csak a mi érdemünk, hanem Katika nénié is. Soha nem felejtjük el a sok belénk fektetett energiát, azt a lelkesedést és izgalmat, amik értünk folytak, és a szívvel-lélekkel teljesített munkáját. Az általa felüdülést nyújtó foglalkozások meghozták eredményüket. Összebarkácsolta Kenti Andrea és Kiss Nóra táncot szerető és művelő egyének 10 éve működő balettoktatás a Tiszaföldvári Művelődési Házban 1982 óta dolgozom a művelődési háznál. Ezt megelőzően a Szegedi Nemzeti Színháznál kaptam szerepeket. Végzettségemnek megfelelően tanítottam óvodás és kiskorú gyerekeket a mozgásművészetek alapvető elemeire. 1986-ban néptáncból, 1991-ben balettból szereztem meg a táncpedagógusi végzettséget. A klasszikusbalett-, a jazzbalett- és a néptánccsoportok oktatásával bíztak meg. Az oktatás-nevelés a balettoktató munkájában is egymástól el nem választható, egymást átszövő folyamat. Az iskolák tanárainál mi, balettoktatók, kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert nálunk az oktatási feladatokat önként vállalja a gyerekek kb. 80%-a. Életkori sajátosságuknál fogva is természetes igényük a mozgás, a társas együttlét. Sok fáradtságba és sok örömbe kerül, még a készség szintjéig eljuttatom a gyerekeket.
