Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-04-01 / 4. szám
1992. ÁRILIS 7 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum Az utóbbi időben több fórumon, újságcikkben szóba került a múzeum, ezért szeretném részletesebben bemutatni az itt folyó munkát, az összegyűlt anyagot, a 35 éves történetünket. A múzeum viszonylag fiatal intézménye Tiszaföldvárnak. 1956. szeptember 17-én a Magyar Dolgozók Pártja Tiszaföldvári Szervezeteés a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának együttes ülésén határozták el, hogy egy helyi gyűjteményt vagy múzeumot létesítenek a községünkben. A terv megvalósítását, a múzeum szervezését dr. Varga Lajos földrajz-történelem szakos gimnáziumi tanárra bízták, aki az 1956. októberi forradalmat követő nehéz időszak ellenére is töretlenül végigvitte a múzeumügyet. Már 1957-ben elkezdte a Tiszazug természeti viszonyait bemutató kiállítás tervezését, a kiállítási tablók készíttetését. (Magam is így kerültem kapcsolatba a még nem létező múzeummal, szabadidőmben térképeket, grafikonokat rajzoltam közvetlenül érettségi után, '57-től kezdve.) A tárgyak vásárlására a helyi tanács biztosított szerény összeget. Az összegyűlt, elkészült anyagot a Kossuth utcai iskola egyik kis helyiségében raktározták. Innen - iskolabővítés miatt - a múzeumvezető lakására kellett mindent átszállítani, majd a kultúrotthon jelenlegi irodája lett a raktár, de itt sem maradhatlak hosszú ideig. Közben folytak a kiállítás előkészületi munkái: a volt Weisz-féle házban, ami az új gimnázium helyén állt, egy kiállító termet alakíttatott ki a községi tanács. Ebben nyílt meg a múzeum első állandó kiállítása 1959 márciusában. Dr. Varga Lajos társadalmi munkában végezte a múzeum vezetését, viszont 1959 őszén lehetőséget és pénzt kapott arra a Szolnoki Járási Tanács művelődési osztályától, hogy teremőrt vegyenek fel. 1960. október 1-jétől pedig állandó alkalmazott felvételére nyílott lehetőség e sorok írójának személyében. Munkahelyiségünk nem volt, ki- ki a saját lakásán dolgozott. 1962-ben a kiállítóterem mellett a volt tejcsarnokot kaptuk meg „irodának" és raktárnak, de inkább jégveremnek lett volna alkalmas. Szerencsére itt csak egy telet kellett kihúzni, mert elkezdődött a gimnázium építése. Újra költözni kellett, a volt '48-as kör épületét jelölték ki átmeneti szállásul. 1963. január 1-jén gazdát cserélt a múzeum, a Járási Tanácstól a Megyei Múzeumok Igazgatóságához kerültünk át. és jelenleg is oda tartozunk. Újabb fordulatot hozott a múzeum történetében az, hogy elkészült az új gimnázium Tiszaföldváron. Az addig menzának használt volt református iskola épületének a kezelői jogát megkaptuk és a megyei tanácstól kapott 100 ezer forintból felújítottuk és múzeum célra alkalmassá tettük. Ekkor dr. Varga Lajos részben egészségügyi, részben személyes és hivatalos okokból megvált a múzeumtól és a múzeum vezetésével engem bíztak meg. Az új helyen 1965-ben nyitottuk meg az első állandó kiállításunkat, majd 1981 -ben, újabb felújítás után a jelenleg is meglévő, a Tiszazug természeti viszonyait, gazdasági fejlődését bemutató kiállításunkat. 1981-ben úgy alakítottuk át a múzeumot, hogy a kistermünkben évente 3-4 alkalommal időszaki kiállítást készíthessünk. Előtte az időszaki kiállításokat a művelődési házban, a tsz-székházban, a pártbizottságon, a tanácsházán és az iskolákban tudtuk a közönség elé vinni. A közeljövőben újra költöznünk kell, hiszen a református egyház presbitérima visszaigényelte az államosított, kéttanlermes iskolájukat. Marosfalvi Ernő polgármester úr azt ígérte, hogy a múzeumnak megfelelő helyet fognak biztosítani és az anyagnak feltétlenül Földváron kell maradni. A három érintett fél között a tárgyalások még nem kezdődtek el, mert a végső megoldás attól függ, hogy a kormány által biztosított kárpótlási összegből mikor és mennyit fogunk kapni. Eddig csak a jelentősebb állomásokról, kiállításokról volt szó, arról, amivel a múzeumlátogató általában találkozik. A kiállításkészítés és a látogatók fogadása azonban csak egy része a munkánknak. A tárgyakat, dokumentumokat, adatokat össze is kell gyűjteni, a megfelelő módon nyilvántartásba venni (leltározni), feldolgozni, megőrizni. A múzeumunk gyűjtőterülete a Tiszazug, azaz a Martfű-Tiszaföldvár vonaltól délre eső, a Tisza és a Körös által határolt tájegység. Főként erre a területre vonatkozó természeti és gazdasági földrajzi, helytörténeti jellegű anyagokat gyűjtünk. A természettudományi anyagunk 2285 leltározott darabból áll. Ezek között vannak ásványok, kőzetek, kövületek, fúrásminták, fúrásmagok. Szolnok megye múzeumaiból hozzánk került az összes őslénytani anyag (mamut, őstulok, ősbölény, gyapjas orrszarvú koponyák, csontok). A Magyar Nemzeti Múzeumok őslénytani szakértője szerint nálunk van az ország harmadik legnagyobb gyűjteménye. Néprajzi gyűjteményünk nem vetekedhez a nagyobb múzeumokéval. Elsősorban a háztartásban és a gazdálkodásban használatos tárgyakat gyűjtöttük, de egy-két kismesterség eszközeit is sikerült megvásárolnunk. Jelenleg 1100 darabból áll ez a gyűjtemény. Általános történeti dokumentumból (régi fényképek, képeslapok, iratok, igazolványok, nyomtatványok, könyvek stb.) 3400 darabot leltároztunk eddig, de nagyon sok van belőle „ömlesztett" állapotban is. Adattárunkban a százoldalas doktori diszszertációtól a néhány oldalas tanulói pályamunkáig a kéziratok széles skálája található. A kb. 600 dosszié főként helytörténeti és néprajzi jellegű anyagot rejt. Igen jelentős a filmtárunk is. 15 ezer negatívot és kb. 5000 diafilmet őrziink, aminek nagyobb hányada saját felvétel. A kutatók, pályázatot készítők jól tudják használni a könyvtárunk főként földrajzi jellegű anyagát, valamint térképtárunkat is. Előbb-utóbb minden múzeumba került tárgyat nyilvántartásba kell venni, azaz be kell leltározni. Minden darabról 15-20 adatot kell bejegyezni, és utána minden darabról ún. leírókartont kell készíteni, ami olykor- olykor 1-2 gépelt oldal is lehet. (Minden filmkockánkról külön kartonunk van egy-egy fényképpel kiegészítve.) A múzeumunkban speciális helyzet alakult ki. Dr. Varga lajos kilépésével „egyszemélyes" múzeummá vállunk és földrajz-rajz szakos lévén a kiállítások tervezéséi és kivitelezését is magam végzem. Hogy olvasóinknak foga lmuk legyen arról, milyen időigényes egy-egy kiállítás elkészítése, példaként említem az állandó kiállításunkon látható, Tiszazugot bemutató domborzati térképei, amiben kb. három hónapi munkám fekszik. Jelenleg több, nagyobb szabású munkában veszek részt: én rajzolom a volt Kunszentmártoni Járás régészeti lelőhelyeit bemutató kötethez a térképeket, valamint a Szolnoki Járá's földrajzi nevei c. kötet térképeit is. Most indul egy gyűjtőmunka, amihez az olvasók segítségét is kérjük. A Tiszaföldvári Diákok Baráti Köre emlékkiállítást tervez a gimnázium első tíz évének a történetéről (1947-57), amikor még György József volt az igazgató. Akinek valamilyen tárgya, dokumentuma van ezzel kapcsolatban, kérjük, jelezze a gimnáziumban vagy a múzeumban. Minden kedves olvasónkat szívesen látjuk a múzeumban, ahol az állandó kiállítás mellett a gimnazisták Odorvári Kutatótáborait és az általuk felfedezett Hajnóczy-barlangot mutatjuk be. A múzeum szombaton és vasárnap is nyitva tart 9-12 óráig és délután kettőtől ötig. Szlankó István múzeumigazgató
