Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)

1992-04-01 / 4. szám

1992. ÁRILIS 7 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum Az utóbbi időben több fórumon, újságcikk­ben szóba került a múzeum, ezért szeretném részletesebben bemutatni az itt folyó munkát, az összegyűlt anyagot, a 35 éves törté­netünket. A múzeum viszonylag fiatal intézménye Ti­­szaföldvárnak. 1956. szeptember 17-én a Ma­gyar Dolgozók Pártja Tiszaföldvári Szerveze­­teés a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak együttes ülésén határozták el, hogy egy helyi gyűjteményt vagy múzeumot létesítenek a községünkben. A terv megvalósítását, a mú­zeum szervezését dr. Varga Lajos földrajz-tör­ténelem szakos gimnáziumi tanárra bízták, aki az 1956. októberi forradalmat követő nehéz időszak ellenére is töretlenül végigvitte a mú­zeumügyet. Már 1957-ben elkezdte a Tisza­zug természeti viszonyait bemutató kiállítás tervezését, a kiállítási tablók készíttetését. (Magam is így kerültem kapcsolatba a még nem létező múzeummal, szabadidőmben tér­képeket, grafikonokat rajzoltam közvetlenül érettségi után, '57-től kezdve.) A tárgyak vásárlására a helyi tanács bizto­sított szerény összeget. Az összegyűlt, elké­szült anyagot a Kossuth utcai iskola egyik kis helyiségében raktározták. Innen - iskolabőví­tés miatt - a múzeumvezető lakására kellett mindent átszállítani, majd a kultúrotthon je­lenlegi irodája lett a raktár, de itt sem marad­hatlak hosszú ideig. Közben folytak a kiállítás előkészületi mun­kái: a volt Weisz-féle házban, ami az új gim­názium helyén állt, egy kiállító termet alakít­tatott ki a községi tanács. Ebben nyílt meg a múzeum első állandó kiállítása 1959 márciu­sában. Dr. Varga Lajos társadalmi munkában vé­gezte a múzeum vezetését, viszont 1959 őszén lehetőséget és pénzt kapott arra a Szolnoki Járási Tanács művelődési osztályától, hogy teremőrt vegyenek fel. 1960. október 1-jétől pedig állandó alkalmazott felvételére nyílott lehetőség e sorok írójának személyében. Mun­kahelyiségünk nem volt, ki- ki a saját lakásán dolgozott. 1962-ben a kiállítóterem mellett a volt tej­csarnokot kaptuk meg „irodának" és raktár­nak, de inkább jégveremnek lett volna alkal­mas. Szerencsére itt csak egy telet kellett ki­húzni, mert elkezdődött a gimnázium építése. Újra költözni kellett, a volt '48-as kör épületét jelölték ki átmeneti szállásul. 1963. január 1-jén gazdát cserélt a múzeum, a Járási Tanácstól a Megyei Múzeumok Igaz­gatóságához kerültünk át. és jelenleg is oda tartozunk. Újabb fordulatot hozott a múzeum törté­netében az, hogy elkészült az új gimnázium Tiszaföldváron. Az addig menzának használt volt református iskola épületének a kezelői jogát megkaptuk és a megyei tanácstól kapott 100 ezer forintból felújítottuk és múzeum cél­ra alkalmassá tettük. Ekkor dr. Varga Lajos részben egészségügyi, részben személyes és hivatalos okokból megvált a múzeumtól és a múzeum vezetésével engem bíztak meg. Az új helyen 1965-ben nyitottuk meg az első állan­dó kiállításunkat, majd 1981 -ben, újabb felújí­tás után a jelenleg is meglévő, a Tiszazug természeti viszonyait, gazdasági fejlődését bemutató kiállításunkat. 1981-ben úgy alakí­tottuk át a múzeumot, hogy a kistermünkben évente 3-4 alkalommal időszaki kiállítást ké­szíthessünk. Előtte az időszaki kiállításokat a művelődési házban, a tsz-székházban, a párt­­bizottságon, a tanácsházán és az iskolákban tudtuk a közönség elé vinni. A közeljövőben újra költöznünk kell, hi­szen a református egyház presbitérima vissza­igényelte az államosított, kéttanlermes iskolá­jukat. Marosfalvi Ernő polgármester úr azt ígérte, hogy a múzeumnak megfelelő helyet fognak biztosítani és az anyagnak feltétlenül Földváron kell maradni. A három érintett fél között a tárgyalások még nem kezdődtek el, mert a végső megoldás attól függ, hogy a kormány által biztosított kárpótlási összegből mikor és mennyit fogunk kapni. Eddig csak a jelentősebb állomásokról, ki­állításokról volt szó, arról, amivel a múzeum­­látogató általában találkozik. A kiállításkészí­tés és a látogatók fogadása azonban csak egy része a munkánknak. A tárgyakat, dokumen­tumokat, adatokat össze is kell gyűjteni, a megfelelő módon nyilvántartásba venni (lel­tározni), feldolgozni, megőrizni. A múzeumunk gyűjtőterülete a Tiszazug, azaz a Martfű-Tiszaföldvár vonaltól délre eső, a Tisza és a Körös által határolt tájegység. Főként erre a területre vonatkozó természeti és gazdasági földrajzi, helytörténeti jellegű anyagokat gyűjtünk. A természettudományi anyagunk 2285 lel­tározott darabból áll. Ezek között vannak ás­ványok, kőzetek, kövületek, fúrásminták, fú­rásmagok. Szolnok megye múzeumaiból hoz­zánk került az összes őslénytani anyag (ma­mut, őstulok, ősbölény, gyapjas orrszarvú ko­ponyák, csontok). A Magyar Nemzeti Múze­umok őslénytani szakértője szerint nálunk van az ország harmadik legnagyobb gyűjteménye. Néprajzi gyűjteményünk nem vetekedhez a nagyobb múzeumokéval. Elsősorban a háztar­tásban és a gazdálkodásban használatos tár­gyakat gyűjtöttük, de egy-két kismesterség eszközeit is sikerült megvásárolnunk. Jelenleg 1100 darabból áll ez a gyűjtemény. Általános történeti dokumentumból (régi fényképek, képeslapok, iratok, igazolványok, nyomtatványok, könyvek stb.) 3400 darabot leltároztunk eddig, de nagyon sok van belőle „ömlesztett" állapotban is. Adattárunkban a százoldalas doktori disz­­szertációtól a néhány oldalas tanulói pálya­munkáig a kéziratok széles skálája található. A kb. 600 dosszié főként helytörténeti és nép­rajzi jellegű anyagot rejt. Igen jelentős a filmtárunk is. 15 ezer nega­tívot és kb. 5000 diafilmet őrziink, aminek nagyobb hányada saját felvétel. A kutatók, pályázatot készítők jól tudják használni a könyvtárunk főként földrajzi jel­legű anyagát, valamint térképtárunkat is. Előbb-utóbb minden múzeumba került tár­gyat nyilvántartásba kell venni, azaz be kell leltározni. Minden darabról 15-20 adatot kell bejegyezni, és utána minden darabról ún. le­írókartont kell készíteni, ami olykor- olykor 1-2 gépelt oldal is lehet. (Minden filmkoc­kánkról külön kartonunk van egy-egy fény­képpel kiegészítve.) A múzeumunkban speciális helyzet alakult ki. Dr. Varga lajos kilépésével „egyszemé­lyes" múzeummá vállunk és földrajz-rajz sza­kos lévén a kiállítások tervezéséi és kivitele­zését is magam végzem. Hogy olvasóinknak foga lmuk legyen arról, milyen időigényes egy-egy kiállítás elkészítése, példaként emlí­tem az állandó kiállításunkon látható, Tisza­zugot bemutató domborzati térképei, amiben kb. három hónapi munkám fekszik. Jelenleg több, nagyobb szabású munkában veszek részt: én rajzolom a volt Kunszentmár­toni Járás régészeti lelőhelyeit bemutató kö­tethez a térképeket, valamint a Szolnoki Járá's földrajzi nevei c. kötet térképeit is. Most indul egy gyűjtőmunka, amihez az olvasók segítségét is kérjük. A Tiszaföldvári Diákok Baráti Köre emlékkiállítást tervez a gimnázium első tíz évének a történetéről (1947-57), amikor még György József volt az igazgató. Akinek valamilyen tárgya, doku­mentuma van ezzel kapcsolatban, kérjük, je­lezze a gimnáziumban vagy a múzeumban. Minden kedves olvasónkat szívesen látjuk a múzeumban, ahol az állandó kiállítás mellett a gimnazisták Odorvári Kutatótáborait és az általuk felfedezett Hajnóczy-barlangot mutat­juk be. A múzeum szombaton és vasárnap is nyitva tart 9-12 óráig és délután kettőtől ötig. Szlankó István múzeumigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom