Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)
Dr. Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához fűződő hagyományok
Tóth Lajosné beszélt. „Azt tuggya, hogy ű foggal született, négy foggal, két-két elülső foggal. Ütet ellopták otthonrúl. Hét éves korában. Nem tuggya, hogy ki, mert ű foggal született. Hét éves korában gyött egy fekete felhő, oszt elvitte. Hét éves korátúl soha többé nem tanálkozott a szüleivel. Az ilyen embert elviszik, tátos lesz, de csak akkor, ha nem veszik ki a fogát. Ha kiveszik, akkor ez nem következik be. Mondta magárúi, hogy ű nagy ember gyereke, de foggal született, oszt a fogát nem vettík ki, nem tudott otthon maradni. Az ilyen ember tudós, csak valami tudása vót neki is." 41 Mások szerint a táltosok 12 éves korában rabolták el az apa házból. 42 Pénzásó Pista tudománnyal született. Tudása a fogában, illetve a később szerzett tátos- vagy tudóskönyvében volt. Ezek elvesztésével, mások szerint ellopásával csökkent a tudása. Több adat utal arra is, hogy azért lett kevesebb a tudománya, mert a másoknak megmutatott, feldobbantott kincsből nem részesítették. Kincskeresés Tiszafüredre egy bizonyos kincs kitermel és ére jött, ezt kereste — bár igen rapszodikusan — egész itteni életében. Volt úgy, hogy éjjel is a gödörben ült, de volt úgy is, hogy két hétig sem nézett kincsesgödre felé. A korábban idézett adatok szerint 1880—1885 körül kerülhetett Tiszafüredre, s ekkoriban kezdhetett a kincskereséshez is. Ezt az adatot azonban kezdetben kétségessé tette az a tény, hogy az Ásotthalom a tiszafüredi Régészeti Egylet állandó ásatási területe volt. Az itteni ásatásokat csak 1913-ban, az egylet két alapítójának, Tariczky Endrének és Müesz Bélának halála után, Posta Béla határozott kívánságára szüntették meg. 4 ' 5 A hatalomra már az egyik 1873-as írásában utalt Tariczky Endre, melyben Ásotthalom elnevezését újabbkori dolognak tartotta. A hatalomhoz korábban is kinccsel kapcsolatos történetek kötődtek, mert „a kincskeresők kivált délnyugati oldalán sokszor megásták már belsejét". 44 1876-ban, a budapesti Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszuson ásotthalmi leleteket is bemutatott egyéb régészeti tárgyak társaságában, 45 s 1879-ben az egyleti leltárkönyv már az első ásotthalmi ásatásról is számot adott. 46 Ezek az ásatások 1882-ig, de évente csak két-három napi munkával folytatódtak, s csak 1900-tól vettek újabb lendületet. Müesz Béla 1899-ben régészeti szaktanfolyamot végzett, mely ásatásaikat rendszeresebbé, szakszerűbbé tette. 47