Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

95. ZAJKELTÉS (Barna Gábor)

cselekményét & kolompol ige különböző ragozott alakjaival jelölik: „elmentek kolompolni", „gyerekek és a fiatalok kolompoltak", „gyerünk kolompolni" stb. A nagypénteki-nagyszombati zajkeltésnek a 3., 7., 9., 13., 16., 23., 24., 27., 29., 30., 31., 42. és 61. településen Jézuskeresés a neve. A kolompolás és a Jézuskeresés — bár mindkettő nagypénte­ken-nagyszombaton szokásos — különböző szokásokat (cselekmény, cél) takar. (Ld. 1. és 3. tk.) Figye­lemre méltó, hogy a túlnyomórészt református lakosságú 61. településen is megtaláljuk a nagypénteki Jézuskeresés szokását a református törzslakosság gyakorlatában. (Feltehetően a környező katolikus települések hatásával kell számolnunk: Tiszakécske és Cibakháza (63.). 3. Milyen célból csaptak zajt? A szokás gyakorlásának időpontjával és elnevezésével összefüggésben (ld. 1-2 tk.) a zajkeltés célját illetően a megye egyes részei szemléletesen elkülöníthetők. A nagypénteki-nagyszombati zajkeltésnek az 1., 2., 3., 5., 8., 10., 11., 15., 19., 20., 34., 38., 41., 42., 53., 55., 56., 58. és 64. településen a féreg (baj, rossz, szerencsétlenség) elűzése a célja. A 2., 3., 7., 8., 9., 10., 13., 16., 19., 23., 24., 25., 27., 29., 30., 42., 49., 61., 63. községekben és a 67. bácskai kirajzáson pedig Jézus keresése (a feltámadás ünneplése). E települések többsége a Tiszától nyugatra és a Jászság területén fekszik. A megye tiszántúli településein ezzel szemben a tömbszerüen és általánosan elterjedt szilveszteri zajkeltés (ld. 1. tk.) célja az óesztendő elűzése (az újév köszöntése). Az óévet elűző szilveszteri zajkeltéssel a Tiszától nyugatra eső Szolnok megyei településeken nem találkozunk. Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy azok a tiszántúli települések, amelyeken a nagypénteki féregűzés (19., 34., 38., 41., 42., 53., 55., 56., 58., 64.) illetőleg & Jézuskeresés megtalálható, (19., 23., 42., 49., 61., 63.). nemcsak a vallás tekintetében (részben vagy teljesen) válnak külön a református településektől, hanem lakosságuk eredete és kapcsolatai a Jászság és a délhevesi síkság felé orientálják őket. (Ld. a vallási térképet). A túlnyomórészt református lakosságú 58. és 61. községben a féregűzés és a Jézuskeresés a környező katolikus települések (57. illetve 63.) hatása. 4. Féregűzéssel kapcsolatos mondóka Célszerűnek látszott az előző térképekből (ld. 1. és 3. tk.) levonható tanulság (ti. a zajkeltés időpontja és célja tekintetében a megye keleti és nyugati része különbözik) további igazolására a nagypénteki féregűző mondóka elterjedési területének térképre vetítése. A féregűző mondóka ismert a jászsági 2., 3., 4., 8., 16. és a Tiszától nyugatra fekvő 20. településen, a Tiszától keletre és a 19. településen, a tiszafüredi járás 34. és 42. községében, valamint az 53., 55., 57., 58. és 64. tiszazugi településeken. (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 57. településen a nagypénteki féregűzés zajkeltés nélkül volt szokásban!) A nagypénteki féregűző mondóka Tiszától keletre való elterjedése megerősíti az említett tele­pülésekjászsági és délhevesi származását, kapcsolatait. (Ld. a vallási térképet!) A fentebb említett települések többségéről lejegyezték a féregűző mondókát, vagy töredékes változatát: „Kígyó, béka, "Fusson kígyó, béka!" (3.) takarodjatok a háztól!" (2.) „Kígyók, békák, távozzatok!" (4.) „Kígyók, békák, távozzatok a háztól!" (5.) „Kígyó, béka, gyere ki!" (15.) „Kígyók, békák, fussatok!" (19.) 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom