Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

95. ZAJKELTÉS (Barna Gábor)

95. ZAJKELTÉS I. Kérdéscsoportunk a jeles napokhoz, valamint az emberi élet és a munkatevékenység kiemelkedő eseményeihez, alkalmaihoz kapcsolódó, általában mágikus célú (baj, szerencsétlenség, gonosz elűzése) zajkeltés szokásának formáit vizsgálja. A gyakorlás időpontján, alkalmán kívül figyelemmel van a szokás nevére és céljára is. Törekedett felderíteni, hogy a zajkeltés egyes formái bizonyos alkalmakkor — egy régiesebb állapotnak megfelelően — köthetők-e a pásztorok rétegéhez. Vizsgáltuk a zajkeltés egyes változatainál megtalálható sztereotip szövegeket is. A kérdéscsoport feldolgozása a szokás változatainak rögzítésén túl az egyes területek közötti (migrációs) kapcsolatokhoz is hasznos adatokat szolgáltat, valamint jól rávilágít a különböző vallású lakosság eltérő hagyományaira. ILI. Milyen alkalmakkor volt szokás a szabadban zajt csapni? A zajkeltés időpontjának tekintetében a megye Tiszától nyugatra fekvő (jászsági) területe és a Tiszántúl eléggé élesen elkülönül. A Tiszától nyugatra fekvő 1., 3., 7., 8., 9., 10., 11., 13., 14., 15. településen nagypénteken, a 2., 5., 16., 20., 24., 25., 29. és 30. községben nagyszombaton volt szokásban a zajkeltés. Ugyanez az időpont bukkan elő néhány tiszántúli település gyakorlatában is: nagypénteken a 19., 31., 55., 56., 58., 60., 61. és 63., nagyszombaton pedig a 23., 42., 49. és 53. községekben. (Ld. a vallási térképet). Meg kell jegyeznünk, hogy a 31. községben a nagypénteki zajkeltés a helybeli katolikusság gyakorlata volt. Ahogy a Jászság a nagypénteki-nagyszombati időpont, a Tiszántúl a szilveszteri gyakorlási alkalom tekintetében alkot nagyjából egységes, zárt tömböt. Kizárólag a szilveszteri zajcsapással találkozunk a 34., 35., 36., 38., 39., 40., 41., 43., 45., 46., 47., 48., 50., 51., 62. és a 64. településen, (más alkalom mellett) a szilveszteri zajkeltés is megvan a 31., 37., 42., 52., 59., 61., 67. és 68. községben. (A 31. településen a szilveszteri zajkeltés a helybeli katolikusok, a 67. településen pedig a helyi szerbek szokása.) (Ld. a vallási térképet.) A nagypénteki-nagyszombati és a szilveszteri zajcsapás mellett a megye több településén a szokás gyakorlásának harmadik alkalmát a lakodalom jelenti: 3., 4., 22., 23., 37., 44., 52., 58., 59. községekben és a 67., 68. bácskai kirajzáson. Szajolban (22.) a zajkeltés gyakorlásának egyik időpontjaként a lakodalom szerepel. A zajkeltés szokása nem kimondottan az esküvő (lakodalom) napjának eseménye Szajolban (22.) és Jászdózsán (4.). Szajolban az eljegyzést (egyházi beiratkozást) követően szokásos, Jászdózsán pedig a lakodalmat (esküvőt) követő hetek eseménye. Mindkét helyen azonban a lakodalmi eseménysor szerves része. 2. A szokás neve Mind a nagypénteki-nagyszombati, mind a szilveszteri, mind pedig a lakodalmi zaj csapás leggyakoribb neve a kolompolás (3., 4., 10., 15., 19., 34., 35., 36., 39., 40, 41, 42,45, 46, 47,48, 52, 53, 55, 56, 63, 64.). Az 5, 6, 8, 20, 22, 23, 38, 49. és 58. településen ugyan a kolompolás elnevezést nem Nagyszombati kolompolás Jászárokszálláson használják, de magát a szokást és (Jász Faragó Sándor tusrajza, 1963.; JMA: 83-68) 69