Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Kommentárok

Az istállóhoz közvetlenül épített fészer vagy különálló p

ajl.vvás szint, le szert is magában foglaló építmény volt a 4, 6, 9, 12, 13, 14, 15, 16, 1?, 24, 25, 27, 29, 3°. községekben. Disznóól is található a kertben az 1, 12, 13, 14, 17. község kertjeiben, de csak ritkán, mert a disznóól'itt is mindig a beltelekhez tartozó épület volt. Verem : körte alakú verem is volt. A kertben ritkábban /l, 4, 13, 63./,, Gabonatároló építmény /

hambár/ az 1, 4, 27, 29. községekben fordult elő. Ezen kivül általánosan használják a takarmányszalma ós átmenetileg a ki nem csépelt, behordott gabona tárolására a kertet. Ezt külön épitény nélkül kazlakb

an , boglyákb

an, asztagokb

an rakták össze a szabad ég alatt. 2. Mire használták a kert egyes épületeit, magát a kertet ? A kert elsőrenden az állattartás szinhelye volt. Mindenütt a lábasjószág /ló, szarvasmarha, birka/ tartására szolgélt. A férfiak kint aludtak egész évben az Istállóban és gondozták a jószágot. Az istálló általában egyosztatu épitmény volt, s valamennyi állatfajtát egy-egy elkülönitett részben helyezték el. A 4. községben tudnak olyan istállóról, amelyben 3o nagy jószág is elfért. Külön építménye volt a juhnak /4./

# Az 1. és 6. községben a fészert rekesztették el télire a birkák számára, a 15. községben a szalmakazal oldaléba csináltak birkahodályt ideiglenesen télire. A kertben felhalmozott takarmányt a jószág télen ét felélte, a szalmát pedig alomnak használták fel. A kert másik funkciója a betakaritott gabona tárolása és kertben való elnyomtatása, később cséplése volt, s e funkciójáról mindenütt megemlékeznek. A gabona tárolása /veremben, hombárban/ már esetleges, s nem eredeti funkciója a kertnek, ugyanigy a disznótartás sem. Ezekről töb^helyen határozottan kijelen tik, hogy az ilyen épitmény mindig a beltelken van, A gazdasági funkciókon tul valamennyi helyen kiemelik az adatközlők a kertekben levő tüzelős ólakb

an folyó társadalmi életet. A kert a fiatal férfiak, házas emberek találkozási helye volt, s mint ilyen a hagyományozódás /pl. munkatapasztalatok, folklór alkotások, játékok, stb./ egyik legfőbb helye, s a falu férfi lakossága - szigorúan elkülönülve a nőktől - itt élte ki társas igényeit. Annyira, hogy a 13. községben pl. a kertesség megszűnését az adatközlők az olvasókörök keletkezésével hozzák összefüggésbe, mert azok is hasonló társadalmi funkciót töltöttek be. 3. A kertek elhelyezkedése A kertek századfordulón még meglévő maradványai általánosan a községmagon kívül, magasabb fekvésű helyen voltak / a takarmányt az áradásoktól kellett védeni./, A szélső kertek beépitéae miatt a századfordulón már több kert a község belsejébe került /6, 13, 15, 16./, A falut köralakban vagy féköralakban a kertek a 4, 6, 9, - 234 -