Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)
Kommentárok
földmunkás specialistákból. Az 52. községből* még a század elején évente mintegy ezer kubikos ment Németországba. A kemény munka, s a biztosabb kereset hallatlan öntudatot alakitott ki a kubikosságban, foként az 1, 16, 52, 54. községekben. Lenézték a gazdákat, parasztokat, akik egy helyben ülve, szemben az ö világban jártasságukkal, tájékozatlanok "nem látnak tul az orrukon". Állandó vándorlásukkal a faluközösség életéből is kiszakadtak, s csak téli hónapokon tartózkodtak otthon. Az agrárszocialista eszmék közvetítésükkel terjedtek főként a Nagykunság ban. Szolnok környékén a 21, 22, 25. községekben specializált vasutas réteg alakult ki a két világháború között, akiknek nyugdíjas, biztos jövedelmük volt, de emellett földjük, házuk a faluban, s a család ezt művelte, maguk csak a nagy munkák idején vettek ki szabadságot és dolgoztak a földeken. A vas útiaka t biztos jőve delmük miatt irigyelték falun, s még módosabb gazdák is szivesen házasodtak ösz— sze velük. Más vidékre járó részesmünkásokb ól néhol, főként a Jászság, Szolnok környéke és a Tiszazug területén külön réteg fejlődött ki. Aratni, csépelni jártak főleg nagyobb uradalmakba a Tiszántúlra /49, 52. ,községek uradalmai/, vagy a jászságiak Fejér megyébe is. Helyben a kis paraszti birtokok e rétegnek nem nyújtottak ele gendő munkát. Hiányzik, mint réteg, s nem mint gyakorlat a megye északkeleti ré szében " s a Nagykunság egy részén. Itt a helybeli uradalmak adtak munkát, s ritkán mentek más vidékre./v.ö.: 2.tk. - v.ö.: 128. kcs./ A más vidékre járó részesmunkások általában nem alkottak külön réteget, a nincstelenek napszámosok csoportjába tartoznak. 4. Szabad munkavállaló szegény réteg megnevezése Nijacs összefoglaló neve a szabad munkavállalój tehát nem cseléd rétegnek főként a Jászságban és a Nagykunságban, s zsellérekn ek nevezik őket a megye más területén, s még néhány helyen a gyalog emberek , gyalogosok jobbágykori elnevezést is használják. A Jászságban és Nagykunságban a zsellér szónak hiánya a *Fászkun kiváltságokban leli magyarázatát. Néhány községben valószínű kikopott a zsellér szó a használatból /19 f 21, 37, 38, 57 9 63, 64./ és vagy szegények névvel vagy a konkrét viszony megjelölésével / napszámosok, summasok , munkásság/ névvel nevezik őket, mint a Jászságban, Nagykunságban. 5. A társadalmi rétegek fajúnkénti elkülönülése Térképünk azt dolgozza fel, hogy vannak-e a falun belül a falu egészéhez viszonyítva olyan részek, amelyekben valamely társadalmi réteg, esetleg lakónegyed-szerüen külön lakik. A szegényebb rétegek csak az ujabb, két világháború közötti időszakban különültek el a falu egészétől valamely ujraosztásos területen a 33 8 38, 4o s 42 e a 12. és 25. - 231 -
