Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

A kolónia

Bihari Sándor 16 festményével szerepel, köztük ugyancsak több szolnoki képpel. Fényes Adolf 12 képe közül a Szolnokon festett nevezetesebbek: Özvegy asszony, Öreg ember, Család, Egy legény meg egy leány, Nyár a tanyákon, A pletyka. Jávor Pálnak mind a 4 képe szolnoki: Gyümölcsök, A szolnoki híd, Merengő, Tanulmányfej; ugyancsak Kléh János 3 festménye is: Zagyvapart télen, Virágzó rózsafák, Tiszapart télen. Mihalik Dániel 11 festménye közül 7 drb a szolnoki: Zagyvapart, Eső után, Olvadáskor, Tájkép, Téli táj, Tiszai ártér, Tiszapart. Olgyay Ferenc 13 darabja közül a nevezetesebb szolnokiak: A holt Tisza, Holdas est, Hold feljötte. Pongrácz Károly két festménye közül szolnoki a Zagyva című. Szlányi Lajos 22 kiváló darabbal szerepel, a szolnoki tárgyúak közül megemlítjük a: Zagyvapart Szolnokon, Gyümölcsfák alatt, Zagyvaparti fűzfák, Tiszavidéki táj, Falu vége, Eső után, Faluvégi házak címűeket. Szüle Péter 5 képe közül szolnoki tárgyú a Zagyvapart. Vidovszky Béla 18 darabja közül 12 darab a hadszíntéren készült; szolnoki tárgyúak: Füzes, Szolnoki udvar. Zombory Lajos 12 festményének túlnyomó része szolnoki, közülük a: Tehenek az erdőben, Szolnoki vásár, Szántás, Jéghordás, Répahordás, Tiszahajlat, Tehénfogat címűeket említjük. A felsorolt festmények közül a Szépművészeti Múzeum többeket letétbe helyezett különféle jelenlegi és volt közintézményeinknél, így pl. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, aradi Közművelődési Ház, Szombathelyi Múzeum, Erdélyi Nemzeti Múzeum, tordai és marosvásárhelyi Közművelődési Ház, a Besztercebányai Múzeum, Debreceni városi múzeum, Veszprémi múzeum, Jász múzeum, Tiszti Kaszinó Budapest, hadiképek a Ludovika Akadémiában, végül több múzeumi kép van letétben a szolnoki művészeti egyesületnél. (Szolnok a művészetben. Emlékkönyv a Szolnoki Művésztelep huszonöt éves jubileumára. Szerk. ifj. Gonda Béla. Kiadja a Szolnoki Művészeti Egyesület, 1927. 80-82.) A művésztelep egy szöglete. A romjaiban ma is meglévő, eredetileg kilátóként használt tornyot a telep lakói maguk építették az átadást követő első években (levelezőlap, 1936) 99