Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)
1873 között Boldogkő váralján és Haniszkán káplánkodott. Az ő öccse volt Répászky Mihály ( 1835 '^ 7-1909) neves műépítész, aki tanulmányait Kassán, Pesten és Münchenben végezte, majd néhány éves külföldi tartózkodást követőn bátyja hívására Odessából hazatérve Kassán telepedett le, ahol építészeti vállalkozásba kezdett. Számos középületet és családi házat tervezett illetve épített. Egyebek mellett az Andrássyak krasznahorkai várát is ő restaurálta és építette át romantikus stílusban 1901-ben. 158 Répászky Mihály 1909. június 8án hunyt el, 1 özvegye nem sokkal ezt követőn ajándékozta a fentebb részletezett építészeti emlékeket a kassai múzeumnak. Érdemes lenne utánajárni, vajon nem ő volt-e az az építész, aki Boldogkővár 19. századi tulajdonosa, a gróf Péchy család megrendelésére hozzákezdett a vár átépítéséhez. Amennyiben bebizonyosodna, hogy igen, egyúttal az is tisztázódna, hogy mely években került sor az átépítésre. 160 Nem is beszélve arról, hogy sokkal közelebb kerülnénk az általunk feltett kérdésre adandó végleges válaszhoz is, hogy valójában hol is állt az a bizonyos kápolna, amelyet Mihály? 1596-ban építtetett. Mihály? tehát 1599-ben utódok hátrahagyása nélkül hunyt el. Az általa a Serényiek fészkének szánt Boldogkővárt örököse, Ferenc^ 1612-ben eladta. Hogy ennek ellenére mégis miért nevezzük őt - ha csak kérdőjelesen is - dinasztiaalapítőnak? Ez azzal magyarázható, hogy örökségével mégiscsak megalapozta a család jólétét és gazdagságát. Ferenc 38 - miután eladta a boldogkői uradalmat, 1614 júniusában Petrvaldsky Hanus lovagtól 80 aranyért megvásárolta a morvaországi szvetlói uradalmat. 161 Ezt követőn ennek központja, a svetlői vár (Novy Svêtlov) lett a Serényi család otthona. 1614 októberében már morvái Svetlón lakozó egyénként vásárolt hét hordó bort Bornemissza Miklós újhelyi triceszimátortól. 1 Amikor Mihály 4 2 1626-ban feleségül vette Bosnyák Zsófiát, az esküvőt követőn ide, a szvetlói várba hozta újdonsült asszonyát. 16 " 1 Ám miután Mihály 42 1 62 6 tavaszán hirtelen elhunyt, az addig osztatlanul bírt Serényi birtokokat megosztották. A vlachovicei birtok felét 1628-ban eladták megözvegyült sógorasszonyuk, Bosnyák Zsófia részére, s 1629-ben ennek árán megvásárolták a közeli luhacsovicei uradalmat. Az osztozkodás révén született egyezség szerint Pálé 44 156 MIHÓKOVÁ, M. 1995. 339. p.; SBS RJ. A hivatkozott fonás szerint Répászky József 1856-1859 közöli voll a Pécsyek házitanítója. Ennek ellentmondani látszik egy másik adat, mely szerint Répászky 1856 (?)-1858 között a szepsi (ma Moldava nad Bodvou, Szlovákia) plébánián szolgált. Intp://ww v\\szc psi .romkal.sk/indcx, php?mg= 1 &m=4&i=templom&c=l ncv&.s=t inlb2&w=i kod&k=J (2009. március 20.) 157 Bár a lexikonokban és a halálakor megjelent nekrológokban 1833 szerepel (MIHÓKOVÁ M. 1995. 340. p.; SBS RM; AKK: KH, KZ), a kassai Rozália temetőben látható márványtáblán 1835 olvasható. http://ww\v.cemeterv.sk/data/fotky/2003030l IQ23-repaszky-m.jpg (2009 . március 18.) 158 MIHÓKOVÁ, M. 1995. 340-341. pp. 159 MIHÓKOVÁ, M. 1995. 340. p. lóONováki Gyula, Sárközy Sebestyén, Feld István kötete szerint erre 1830 körül került sor, bár forrásként a következő két, általunk is használt forrást jelölik meg, ahol - a mi értelmezésünk szerint - nem ez szerepel. (NOVÁKI GY.-SÁRKÖZY S.-FELD I. 2007. 22. p.) Éder Katalin és Koppány András szerint a kiomlott falszakasz helyén épült pótlás minden bizonnyal a 19. századra tehető, bár már ezt megelőzőn. 1830 körül is egy réteg kikerülhetett a felsővárból, amikor a tulajdonos Péchy család gazdasági célokra használta azt és előtte gr. Péchy Emanuel kitisztíttatta a romokat, a földalatti nyílásokat és a ciszternát is. (ÉDER K.-KOPPÁNY A. 2006. 97-98. pp.) K. Végh Katalin szerint a vár neogótikus helyreállítására a 19. század utolsó harmadában került sor (K. VÉGH K. 1966. 156. p.). Sós István is a század végére valószínűsíti az átépítést, mint írja: ...talán éppen az utolsó Péchy, Péchy Manó nagyarányú éltalakításokat végez a váron, hogy romantikus rommá alakítsa át. (SÓS I. 1998. 31. p.) Kiss Gábor is azt írja, hogy A Péchy család a XIX. Század utolsó évtizedeiben a várban neogótikus helyreállításokat végeztet, a kistakadt falakat befalazzák, a leomlottakat magasítják, a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre átépítették. (KISS G. 1984. 83. p.) 161 G 77. 29/2. 162 Magyar-zsidó oklevéltár 5/1. 237. p. 163 lutp^//phprs.leplickanadvah()m.sk/vicw.php?cisloclanku=2007012401 (2009. február 10.)
