Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Silvia Lörinciková: Az Andrássyak betléri és krasznahorkai öröksége

Elsőként a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szövetségének tagjai - mint a XII. rimaszombati vándorkongresszus keretében megszervezett tanulmányút résztvevői - 1867. augusztus 19-én ismerkedtek meg a múzeum tárlatával. A kiállítás főképpen a 16-17. századi vágó és ütő fegyvereket, az első lőfegyverek közül a szakállaspuskákat, ágyúkat, ágyú- és pisztolygolyókat mutatta be, amelyek a jelenlegi gótikus palota földszintjén és emeletén levő fegyvertári gyűjtemény alapjául szolgáltak. A monoki, ill. várhosszúréti ág utolsó férfisarja, s a krasznahorkai vár utolsó tulajdonosa gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorf Franciska grófné fia - Andrássy Dénes volt. Egy arisztokrata, akit a hagyományos reprezentáció, valamint a társadalmi események iránti érdeklődés helyett, inkább festőpalettával, festőállvánnyal és a háromlábú székkel láthattak. Andrássy Dénes magánélete felesége, a bécsi Hablawetz Franciska oldalán a nagyközönség előtt minden bizonnyal ismert már. Célunk, hogy mint a művészet és művészek mecénását mutassuk be. Művészeti téren való jártasságát nem lehet egyértelműen bizonyítani. A számos anatómiai tanulmányrajz, és a precíz pontossággal készített műszaki rajzok, amelyek a vár leltárában megőrződtek, bizonyítékai annak, hogy a családban lenni kellett egy magán rajztanárnak. A gróf képzőművészeti tevékenységének kezdetei összefüggenek számtalan külföldi útjával, amelyek során alpesi tájak és egyszerű emberek olajfestményei és akvarelljei születtek. Mellettük azonban pontosan kivitelezett rajzok is készültek öreg vidéki emberekről, valamint különféle állatfigurás zsánerképek is készültek, s mindezek mellett gyakoriak a faábrázolások mindenféle formában (2. kép). Andrássy Dénes gróf Franciska halála után, 1903ban elhatározta, hogy a vár északnyugati részét átrendezi és szeretett ereklyemúzeumává alakítja át. A múzeumot eredetileg három enteriőrszerüen berendezett helyiség alkotta, amelyekben Franciska személyes tárgyaival találkozhat a látogató: a grófné halottas ágya, ruhái, öltözködési kellékei. A falakon és a lapos tárlókban Dénes gróf számos saját alkotása: alpesi tájakat ábrázoló olaj-, vízfestmények, valamint ceruzarajzok láthatók (3. kép). Andrássy Dénes gróf a magyar művészet fellendítésére - 1896-ban ismervén a bécsi és a müncheni művészeti akadémiákon tanuló diákok anyagi helyzetét - kiváló tehetségű, fiatal festők számára ösztöndíjas alapítványt létesített. A Gróf Andrássy Dénes által a magyar állani ezredéves fenállása alkalmából művészeti ösztöndíjakra tett alapít-ványkénl 16 darab 2. kép Andrássy Dénes (1835-1913) 3. kép Részlet a Franciska ereklyemúzeumból (1904)