Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Silvia Lörinciková: Az Andrássyak betléri és krasznahorkai öröksége

A királyfalvi nagybirtokukról szóló feljegyzésekben az áll, hogy Pálffy János halála után a birtok 1920-ban az Andrássyak gondozásába került. Nem ismeretes számunkra, vajon hogyan hatott Manó műgyűjtői szenvedélyére sógora, Pálffy János hasonló szenvedélye.

8 Ugyanakkor tudjuk, hogy a betléri kastély második emeletére a királyfalvi kastélyból kétszárnyas ajtók és a Pálffyak sírfelirata kerültek az Andrássy család tulajdonába. I. Manó ideje alatt, 1880-86-ban valósult meg a betléri kastély legnagyobb rekonstrukciója, amely során az épület elnyerte jelenlegi külalakját (9. kép). A már létező építményhez egy monumentális lépcsősor került vitrázsablakokkal (Kratzmann Ede müve), valamint az első emeleti központi helyiség családi képtárrá változott. Párhuzamosan a betléri kastély átépítésével újjáépítették a Zemplénben, Terebes mellett lévő parnói kastélyt is. Mivel a kastély egy része 1901-ben leégett, néhány gyűjtemény Betlérbe került át. A költöztetés főleg a családi képtárat és több berendezési tárgyat érintette. 8. kép Andrássy Manó (1821-1891 ) 9. kép A betléri kastály (1895 körül) Néhány portré a családi képtárból - tekintettel az egységes méretekre és évszámozásra - a régebbi képtár részét képezhette, amely később kiegészült és aktualizálódott. Nagyon értékes a tiszti képtár Nádasdy Ferenc tábornok 9. ezredének tagjairól, és az Esterházyak képtára, 8 Collection du comte Pálffy. Aukőní katalog VIII. Aukce vychodoslovcnskcho musea. Umelecké sbírky gr. Jánosé Pálffyho ve zámku v Králové, Pezinku a paláce v Bratislava. Praha, 1924.