Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Silvia Lörinciková: Az Andrássyak betléri és krasznahorkai öröksége

A 18. század első feléből származó archív dokumentumok pusztuló kastélyról számolnak be, amelyet számos gazdasági épület övezett. Ez az állapot a tulajdonjogi elrendeződés után változott meg, és miután Andrássy Lipót, a krasznahorkai vár és a betléri kastély felvilágosult grófja letelepedett, minden igyekezetét a betléri uradalom fejlesztésére fordította. Gróf Andrássy Lipót Krasznahorkán, 1767. június 3-án született. Az 1792-es Gömör vármegyei nemesi felkelés után idejét főképpen a tudományoknak, a művészeteknek, a bányászat és kohászat fejlesztésének szentelte. Több alkalommal látogatta meg Itáliát s bejárta Nyugat-Európát is. A Selmecbányái Bányakamara tanácsosa, valamint a körmöcbányai bányák gondnoka volt. Az 1790-es években átalakíttatta a betléri kastélyt, és elkezdték a park kiépítését. Az angolkert kialakításával Henrich Nebbien kerttervezőt bízta meg. Vadászi Erzsébet szerint feltételezhető, hogy Lipót gróf a felújított kastély mellett egy asztalos-, ill. bútorkészítő műhelyt működtetett (6. kép). Andrássy Lipót gróf, a felvilágosodás korának jelentős gömöri képviselőjeként egy híres könyvtárat létesített Betlérben, amelyet a kastélytól délre fekvő, ún. Rotundában helyezett el. A könyvtár első évei szorosan összefonódtak a csetneki Gömöri Ágostai Hitvallású Evangélikus Hivatal könyvtárának sorsával, amely kezdetben a csetneki evangélikus templomban nyert elhelyezést, amelyei a lelkész gondozott. A hivatal a helyi lakosság számára is hozzáférhetővé akarta tenni a könyvtárat, azonban ez az elhatározás magával vonta a könyvtár új elhelyezésének és gondozásának a problémáját. Andrássy Lipót volt az, aki felkínálta, hogy a saját könyvtára mellé helyezteti, és nyilvános könyvtárként működteti, fizetett könyvtáros segítségével. Javasolta, hogy a könyvtár számára szekrényekkel és polcokkal berendezett, alkalmas épületet emel. A hivatal beleegyezett az ajánlatba, és 1811. július 8-án, Betlérben mindkét fél aláírta a megállapodást. A könyvek egy részét Betlérbe szálították, ahol 1816. június 26-án ünnepélyesen megnyitották a könyvtárat. A 19. század elején Andrássy Lipót könyvtárának 556 kötete volt. A könyvtár katalógusa - a Catalogus Hoch Gräflich Leopold Andrássycher Bibliothek zu Betlér szintén a 19. század elejéről való. A 45 oldalas katalógusban a könyveket 15 csoportba rendezték, legnagyobb számban a történelem-földrajz (110 db), a bécsi országos könyvtár kiadványai (98 db), valamint filozófia és orvostudomány-fizikai szakok voltak képviselve. A pontosan elkészített katalógus tartalmazza a szerző adatait, a beszerzés és kölcsönzés időpontjait a könyvtárban, ezen belül a polcon való helyét stb. 1909 után gróf Andrássy Géza révén a könyvtár állománya a kastély második emeletére került, ahol addig a képtár volt. A 19-ik század végén a felső-magyarországi főúri könyvtárak tekintetében, a nagyapponyi Bibliotheca Appo-nyiana és a zay-ugróci bibliotheca Ugrociensis inclytae familiae baronom Zay de Csömör 25 000 darabos könyvgyűjteményei mellett a betléri a harmadik legnagyobb a sorban (7. kép). 6. kép Andrássy Lipót (1767-1824) 5 Gróf Andrássy Lipót 1781-1796-os levélváltása. Státny archív Levoía, fond Andrássy-Betliar, krab. ő. 42, 6 Catalogus Hoch Gräflich Leopold Andrássycher Bibliothek zu Betlér. Státny archív Lcvoéa, fond AndrássyBetliar, krab. 44, íasc. ő. 149.