Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Silvia Lörinciková: Az Andrássyak betléri és krasznahorkai öröksége

képmása került. Ami a szobrászati jellegű műtárgyakat illeti, Carl Johann Bonnensen dán szobrászművész Hunok elnevezésű, masszív márvány emelvényen elhelyezett bronzplasztikája volt a helyiség legkiemeltebb műtárgya (5. kép). A képtár látogatói számára 1909 nyarán egy kisebb formájú 18 oldalas, képtár kalauz jelent meg, Gróf Andrássy Dénes krasznahorkaváraljai képtárában levő müvek lajstroma címmel, Sulyovszky István jószágkormányzó szerkesztésében. Benne a műkedvelő közönség a mű megnevezésén és a művész nevén kívül a festmény méreteivel is megismerkedhetett. Ezen kívül, Galerie zu Krasznahorka Váralya című, nagyméretű, a műtárgyak fotóreprodukcióival bővített katalógust 1910-ben. A képtár 1913-ig szolgálta célját. A gróf 1912. március 9-iki, München melletti Planeggban aláírt végrendelete V-ik pontja szerint a képtár anyagát kivonta az értékelés és megosztásból, s ezeket együtt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ill. a Szépművészeti Múzeumnak adományozta. Azokat a műtárgyakat, melyek az említett intézményeknek nem felelnének meg, saját meggondolásuk szerint más hazai múzeumok között oszthatják szét. Mind ezt azzal a feltétellel, hogy a képtár összes műtárgyain, bárhol volnának is elhelyezve, neve, mint adományozóé legyen feltüntetve. Halála után 1913. április 17-én, dr. Markó Sándor rozsnyói közjegyző, valamint Tichy Kálmán festőművész és gimnáziumi tanár jelenlétében történt meg a képtárban levő 145 db műtárgy leltározása és értékelése. A műtárgyakat még azon a napon két teherkocsin Budapestre szállították. A képtár ma is látogatható az Andrássyak különböző gyűjteményeiből származó festmények tekinthetők meg. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya nagyon magasra értékelte gróf Andrássy Dénes jótékonysági tevékenységeit és Róna József szobrászművészt bízta meg a gróf másfél életnagyságú márványszobrán ak elkészítésével, amelyet a Műcsarnok portikuszának tartó oszlopai között terveztek elhelyezni. A gróf anyagi támogatásának köszönhetőn nyílt meg a kassai Felső-magyarországi Rákóczi Múzeum és a rozsnyói Bányászati és Kohászati Múzeum.

1 Ami a műgyűjtést illeti, az Andrássy családban Dénes gróf nem volt kivétel. Ország-szerte, de Franciaországban is ismert volt az idősebb és fiatalabb gróf Andrássy Gyula műgyűjtő szenvedélye, s a képzőművészeti kollekciók céltudatos összeállításánál megnyilvánult hozzáértésük.

4 Az általuk vásárolt híres, francia impresszionista festőművészek műalkotásainak sorsa, hasonlóképpen homályos, mint gróf Andrássy Lipót és Manó éremgyűjtemé-nyének sorsa. Andrássy Dénesen kívül közelebb hoznánk még néhány személyiséget a család betléri ágából, amelyet a híres Andrássy I. Istvántól származtatunk. Az ő nevéhez fűződik az eredetileg a Bebekek erődítményeként fennállt betléri kastély átépítése is. Az 1970-es, 80-as években történt régészeti-építészeti feltárás eredményeiből 15 különféle nagyságú és jelentőségű építészeti beavatkozásra derült fény. 3 LÖRINCÍKOVÁ, S. 2006. 5-21. pp. 4 FARKAS Z. 1912. 1-10. pp., GOMBOSI Gy. 1930. 316-320. pp., GOMBOSI Gy. 1927. 59-86. pp., GOMBOSI Gy. 1927. 431-452. pp., MRAVIK L. 1994., MRAVIK L, 1998. 5. kép Részlet a Krasznahorkaváraljai Képtár kiállításából (1909)