Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár

A kívánt mintának az akkoriban lombfűrésszel történt kifürészelése után következett a tűzzománc jelvényhez a fém domborítása ugyancsak erre alkalmas gép segítségével. Ezeket a gépeket a Közmühelytelep kölcsönözte bérlőjének. Ugyancsak a részvénytársaság szolgáltatta a világítást, a gázt és a villanyt. A Közműhelytelep később megszűnt, helyébe a Kontakta gyár költözött, de ma már az sem létezik. Egyedül egy utcanév, a Közmühelytelep utca őrzi az egykori hatalmas létesítmény emlékét. Nagyszüleiül a Rákóczi téren, majd a Horánszky utcában laktak, a Közműhelytelepre a vonaton történő utazás egy óránál is több időt vett igénybe, és költséges is volt. Az iparpártolás hathatós módszere volt a század végén külföldi mintára alakult erzsébetfalvi Közmühelytelep RT, amely előfutára a ma divatos ipari parkoknak.

1 Központi Értesítő XXV. Évf. 51. szám, Bp., 1900. jún. 12-én, 63169. számon a következőket tartalmazza: ,,A bp.-i törvényszéknél 1900. máj. 31-én, 63169. sz. 5693/1. Magyar Közmühely-telep részvénytársaság Főtelep Budapest Czégvezetők: Neményi, Gelléri, Urban, dr. Szirmai Richárd, Edvi Illés Aladár és Wolf igazgatósági tagok. A cég együttesen jegyeztetett. Ezen RT az 1900 évi április hó 30-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye Budapest. A vállalat tárgya: a) Közműhelytelepek létesítése és üzembetartása, műhelyek bérbeadása és a műhelyben a villamos hajtóerőnek és világításnak szolgáltatása a bérlők részére; b) Electromotoroknak, munkagépeknek és egyéb gépberendezéseknek megszerzése és eladása, valamint bérbeadása; c) Árufuvarozás ellátása a műhelybérlők részére és általában a házsegély fenti czéljaival kapcsolatos mindennemű vállalkozások; d) Közmühelytelep-vállalatokban vagy azokkal kapcsolatos vállalkozásokban való részesedés részvények vagy egyéb czímletek megszerzése útján vagy s megfelelő módon. Tartama: határozatlan időre terjed. Alaptőkéje 6 000 000 korona, amely 3000 darab egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az igazgatóság 5-9 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: dr. Neményi Ambrus, Gelléri Mór, Urbán Adolf, dr. Szirmai Richárd, Edvi Illés Aladár, Wolf Sándor, kiknek ebbeli minőségük és czégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett. A czég érvényes jegyzése akként történik, hogy az írott, megmutatott, vagy bélyegzővel előnyomott czég alá az igazgatóság két tagja, vagy az igazgatóság egy tagja és az igazgatóság által a czégjegyzésre jogosított társasági tisztviselők egyike bejegyzett névaláírását írja. Minden társaság nevében kiadandó hirdetményt a „Budapesti Közlöny"-ben fog közzététetni. Okmánytár: 987. szám." Tehát önálló iparosok számára helyet, fűtést, világítást biztosított a Közmühelytelep, még bizonyos munkagépeket is lehetett bérelni jutányos áron. A rokon szakmákat igyekezetek tömöríteni a hatalmas épületben.

2 Az iparos az államsegélyt rendszerint beadványban kérte a Kereskedelemügyi Minisztériumtól, amely ebben a korszakban az iparügyeknek is legfelsőbb államigazgatási szerve 1 Épületéi a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Pesterzsébeti Telepe és más vállalatok foglalják el. XX. kerület Közmühelytelep 7. 2 A Magyar Országos Levéltár Z 195-ben 1903-ról fennmaradt írás szerint Wolf Sándor mérnök fémárukat állít elő, a fémmegmunkálás összes nemeire van berendezve és pedig öntésre, esztergálásra, fémnyomásra, préselésre, nyújtásra, kivágásra, csiszolásra, galvanizálásra és galvanoplasztikára. 5 drb electromotorral, 331/2 HP-vcl van felszerelve 6795/1904. 3. lap. Erzsébetfalva azonban távol volt a fővárostól. A beutazás nagy összeget 2030 krajcárt tett ki. (Viszonyításképpen 1 LE-s benzinmotor működtetése óránként 5,5-6 krajcárba került!) GELLÉRI M. 1915.