Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

szövetekből, hanem bőrből is készítették. A liturgikus öltözeteket a bőrkárpit-készítők munkái közé sorolja az iparmüvészet-történet, hiszen a bőr különleges kikészítését, illetve préselt és poncolt díszítését, festését mind a fali- és bútorkárpitok, mind a viseletek esetében hasonlóan kell elvégezni. Magyarországon ezt tímárok, gerberek és börgyártók végezték, a finom szattyán- és kordovánbőrt pedig az ún. tobakosok készítették. Jóllehet a bőr fali és bútorkárpitok, casulák egy részét a 17. és 18. században minden bizonnyal magyarországi műhelyekben is készítették, a mesterek azonosításával még adós a tudomány. Rákóczi is használt kastélyaiban, sátraiban bőrkárpitokat, minden bizonnyal voltak bőrrel kárpitozott székei is, akárcsak a többi korabeli arisztokratának; a betléri kastélyban és a krasznahorkai várban több Rákóczi-korabeli bőrkárpitozása székekből álló garnitúra maradt fent. Az 1903. évi Rákóczi-ereklyekiállításon három bőr kárpitozású szék is szerepelt mint a 17-18. századi főúri életmód jellegzetes berendezési tárgya, köztük volt egy, amely a hagyomány szerint a zborói kastélyból származott, s egykor II. Rákóczi Ferenc tulajdonában volt.

10 A felsővadászi casula beillik a magyarországi gyűjteményekben őrzött hasonló darabok kollekciójába, sőt az alaposabb vizsgálat rokon vonásokat is felfedezhet az egyes darabok között. A Győri Egyházmegyei Kincstár említett pluvialéja,

11 amelyet 18. századi magyarországi munkaként határoz meg a kutatás, hasonló elemeket hordoz mustrájában, mind a felsővadászi miseruha. A győri viselet hátán szintén párban álló akantuszágak, tulipáncsokrok, sőt két bőségszaru is szerepel a mintában, jóllehet a pluviale igényesebb, művészi kvalitásában a felsővadászit meghaladó munka (4. kép). Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében azonban ráleltünk a felsövadászi miseruha párdarabjára, amely minden kétséget kizáróan azonos műhelyből, ha nem azonos mestertől származik. A múzeum ismeretlen provenienciájú darabja szintén bőr, poncolt 10 4/203. II. Rákóczi Ferenc karosszéke, faragott fa, ülőlapján és háttámláján préselt és sokszínű festéssel díszített virágornamentumokkal bíró bőrrel bevonva. A zborói várkastélyból származik. A 17. századból. Kiállítja: A Magyar Tud. Akadémia.... 5/14—15.; 23—24. Szék aranyozott és sokszínű festéssel díszített préselt bőrrel bevonva, a 18. századból. Kiállítja: József Ágost főherczeg. A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás lajstroma. 1903. 139. pp., 167-168. pp. 11 SZ. KOROKNAY É. 1983. 6. kép 4. kép Bőr pluviale a Győri Egyházmegyei Kincstár gyűjteményében. (SZ. KOROKNA Y É. 1983. 6. kép alapján)