Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pozsonyi József: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc főtisztjeinek genealógiájához

Andrássy Istvánnak vannak, melyet a mellékelt családfán lehet követni. Andrássy István korabeli csúfneve „Andrássy basa" volt. 0 építtette a betléri kastélyt és az ö személyét örökítette meg Jókai Mór a Lőcsei fehér asszony című történelmi regényében. A családi legenda és a regény szerint is nagyon szép, nyalka ember volt, szerette a mulatságot, ezért is hívták a kurucok kocsmai generálisnak. Lőcsei várparancsnoksága idején szeretője volt Korponayné Géczy Julianna, Géczy Zsigmond ezredes leánya, aki Korponay János kapitány felesége volt. E szerelmi románcot és Lőcse város feladását örökíti meg a Jókai-regény. A későbbi leszármazók között a család kiemelkedő tagja volt Andrássy Gyula, aki 1823. március 8-án Oláhpatakon Gömör vármegyében született, és 1890. február 18-án Voloscaban (Fiume mellett) halt meg. Andrássy Gyula lovassági tábornok, a főrendi ház örökös tagja, Zemplén vármegye főispánja, a MTA tagja, 1867 és 1871 között miniszterelnök. 1871 és 1879 között közös külügyminiszter volt. (L.: Andrássy I-VI. táblák) Babócsay Ferenc családja osztrák eredetű, hiteles leszármazása csak a 17. század végétől ismert. A család kihalt. Bagossy Pál ősi Szatmár vármegyei család tagja. Hézagos leszármazása a 14. század közepétől ismert, ága kihalt. Béri Balogh Ádám Tolna megyéből eredő Vas megyei család leszármazottja. Az előnevet adó Bér község Vas megyében van. Családfája a 17. századtól ismert. A tábornok 1711. február 6-án fogságba esett, és Pálffy tábornok kivégeztette. Barkóczy Ferenc családja Zemplén vármegyei, a 16. század közepén emelkedett föl. Idős Barkóczy Ferenc Károlyi Sándorral sógorságban állt, hiszen testvérének, Györgynek leánya, Barkóczy Krisztina volt Károlyi Sándor felesége. Amikor 1706-ban Rákóczi az országot öt főkapitányságra osztotta, őt nevezte ki szolnoki főkapitánnyá. Bercsényi Miklós ősei Nagy Iván szerint székelyföldi, Thaly szerint dunántúli eredetűek. Thaly a 16. század elejétől vezeti le a családfát. A grófi címet II. Bercsényi Miklós, Szeged vára főkapitánya kapta 1689-ben. A Berthóty család Sáros vármegyei eredetű. Nagy Iván szerint Aba nembéli, de Árpádés Anjou-kori leszármazása hézagos. Bezerédy Imre ősei az Árpád-kori Lőrcntei nemzetségből származtak le és Zala vármegyéből eredtek. A brigadérost 1708. december 18-án Sárospatakon árulásért lefejezték. Vak Bottyán János bizonytalan származású családja és ő csak a 17. századi török háborúkban emelkedett föl. A szabadságharc egyik legnagyobb egyénisége 1709-ban pestisben halt meg. Bottyán tábornok bizonyos értelemben Rákóczi fejedelem rokonságába tartozott. A rokoni kapcsolatot mutatja a mellékelt genealógiai tábla. (L.: II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós - Vak Bottyán János közötti rokonság táblája) Buday István Szatmár vármegyei, de eléggé bizonytalan származású családja a Magyar Nemzetségi Zsebkönyvben a 17. század legelejétől van kimutatva. Generális főstrázsamesteri rangban a fejedelem testőrségének parancsnoka volt. A polgári származású Czelder Orbánról a genealógiai szakirodalom nem ír. Legtöbbet az Archívum Rákóczianumból és Jókai Mór „Lőcsei fehér asszony" című müvéből tudhatunk meg róla. Csajághy János származása bizonytalan, talán Komárom vármegyei család tagja. A Csáky család három tagja: István, László és Mihály szolgált főtiszti rangban. A család a genealógiai szakirodalom szerint a Csák nemből ered, tehát Előd fia, Szabolcs vezér leszármazottai. Nemzedékrendjük a 14. század közepétől ismert és kiterjedt. Gróf Csáky István, gróf Bercsényi Miklós sógora volt. (Bercsényi második felesége Csáky Krisztina). A három Csáky közül Mihály Rodostóba is elkísérte a fejedelmet. Domokos Ferenc családja dunántúli eredetű, a 16. század eleje óta ismert a leszármazása.