Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Bányavárosok... Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Deák Antal András)

Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt Válogatás Bél Mátyás leírásaiból Szerk.: Bircher Erzsébet. Központi Bányászati Múzeum 3. Sopron, 2004. 235 p. Deák Antal András Szemet gyönyörködtető, szellemet örvendeztető kis könyvvel ajándékozta meg a Központi Bányászati Múzeum a magyar olvasóközönséget. Borítóját Nicolaus Visschernek a Magyar Királyságot ábrázoló színes térképrészlete díszíti, sárgás lapjain pedig az Új Magyarországot leíró Bél Mátyás szól, hol tudós tárgyilagossággal, hol pedig szülőföldjének „sváb", „tót" és magyar; szegény és gazdag keveréknépének életéből vett kedves anekdotákkal. A szemelvények a Notitia Hungáriáé Novae... 1735-1742 között nyomtatásban megjelent köteteiben latinul olvashatók. Bél Mátyás leírásai a bányavárosok (Bakabánya, Bélabánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Libetbánya, Újbánya) különös világába viszik cl az olvasót. ÉszakMagyarország, azaz a Felvidék - vagy sokak szerint inkább Felföld - európai hírű arany és ezüstbányái virágzó településeket éltettek. Gazdagságuk ékes tanúi igényes épületeik, tágas és szép tereik - de nem utolsó sorban szellemi életük olyan katedráiisai, mint amilyenek voltak a jezsuiták iskolái: a Nagyszombati Egyetem, vagy Fröhlich Dávid, 'Fimon Sámuel, Mikoviny Sámuel, Tomka-Szászky János, a Hell-család vagy éppen Bél Mátyás életművei. Ezek a városok megengedhették maguknak, hogy tehetséges ifjaikat a legjobb európai egyetemeken taníttassák, MS mestereket foglalkoztassanak, és az arra érdemes műveket kinyomtassák. A történelmi Magyarországnak eme színesen kavargó, pezsgő életű világát varázsolja elénk ez a könyv. Bél Mátyás leírásán áthat a Felföld, a szülőföld szeretete, de lépten-nyomon felcsillan benne az arany- és ezüstbányák tőszomszédságában, jólétben élő polgár fölényes humora is. A kötet válogatás, mint mondtuk, a Notitia országleírásának nagy tengeréből. Az ötlet nagyszerű, és Bél Mátyás szellemétől sem áll távol. Hasonlót ő is cselekedett! Akár földrajzkönyvét, a Compendium geographicum-ol, akár pedig a magyar falusi életet leíró De re rustica című munkáját nézzük, mindkettő esetében Notitia-]ábó\ merített. A Bircher Erzsébet szerkesztésében, Tóth Péter hü, de nem szolgai fordításában megjelent kis könyvet - Bél Mátyás müvének eme értékes lapjait - azzal ajánlom a magyar múlt iránt érdeklődők figyelmébe, hogy olvasása - miközben szórakoztat is -, nemcsak történelmi ismereteinket gazdagítja, hanem újkori történelmünk több fontos kérdésének megértéséhez is hozzásegít.