Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Módszertan - műhely - közlemények - V. Fodor Zsuzsa: 100 év a Veszprém megyei múzeum történetében
szaporodott, de már korán megfogalmazódott, hogy a nagyobb vásárlások mellett, amelyről a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége gondoskodott, a szerény állami dotációt a helybeli művészetek kisebb eredeti müveinek megvételére kell fordítani. Már a múzeum első igazgatói fokozott ügybuzgalommal foglalkoztak a művészeti gyűjtés felkarolásával. Az adományozások eredményeként inkább a festészeti-grafikai anyag gyarapodott. Műfaji szempontból Laczkó Dezső szobrászati gyüjtőtevékenysége érdemel figyelmet, aki a tehetséges veszprémi szobrász, Csikasz Imre munkássága támogatásával teremtette meg a múzeum Csikasz életmügyűjteményét. 1945 után elsősorban olyan festményekkel gyarapodott az intézmény, melyek a megye gazdátlanná vált kastélyaiból, kúriáiból és megyei rendházakból, kolostorokból kerültek ki. Több országosan is jelentős művész alkotása szerepel a gyűjteményben, Szoldatits Ferenc egyházi festőé, Vastagh György portréfestőé, illetve Herz Dávidé. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság létrejöttével 1961-ben kialakult az új képzőművészeti kiállítási koncepció: a Tihanyi Múzeum időszakos kiállítási programmal a kortárs megyei művészet, illetve a 20. századi művészet kiemelkedő egyéniségeinek bemutatását vállalta fel. Keszthely Zala megyéhez csatolásával nélkülöztük a neves országos képzőművészeti rendezvényeket (Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Kisgrafikai Biennale). Ezért figyelmünk a Tihanyi Múzeum kortárs kiállításaira és a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumra helyeződött, amely 1973-ban nyílt meg. Közben jelentős mértékben sikerült gyarapítani a kortárs művészek (Ék Sándor, Borsos Miklós, Amerigo Tot, Varga Imre, Kondor Béla) valamint a veszprémi kötődésű festők, szobrászok (Nagy Sándor, Erdey Dezső) alkotásainak számát. Gopcsa Katalin művészettörténész nagy odaadással alakította ki a kortárs megyei művészek éleiére, munkásságára, a megyei csoportosulásokra (Veszprémi Művész Céh, Veszprémi Művészek Társasága) vonatkozó adattárat és hasonlóképpen gyarapítja a múzeum egyedülálló üvegművészeti gyűjteményét. Irodalomtörténet Veszprém megye írók-költők generációit adta nemzeti kultúránknak évszázadokon át, miközben ez a pannon vidék időről időre magához vonzotta irodalmunk másutt született klasszikusait is. Imre herceg nevelőjétől, Gellérttől Ányos Pálon, Batsányi Jánoson, Kisfaludy Károlyon, Jókai Móron át Illyés Gyuláig, Nagy Lászlóig ível a sor. Ennek ellenére a dokumentumokat és tárgyi anyagot magába foglaló irodalomtörténeti gyűjtemény a Laczkó Dezső Múzeum legszerényebb gyűjteménye, mert az irodalmi relikviák tudatos gyűjtése nem a múzeumalapítás hőskorában indult meg. Kezdetben főleg adományból származó kéziratok (Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór) kerültek a múzeumba, amely kiegészült néhány relikviával is. Az 1960-as évek a gyűjtésben áttörést hoztak. A Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Fodor András és mások verskéziratait tartalmazó „Balatoni almanach" a gyűjtemény legféltettebb kincsévé vált. Az irodalomtörténeti anyag csak az 1980-as években vált külön gyűjteményi egységgé, amikor önálló irodalomtörténészt tudott foglalkoztatni a múzeum. 1983-ban, illetve 1984ben nyílt meg Bazsiban a Simon István és Iszkázon a Nagy László Emlékház. 1988-ban, Jókai balatonfürcdi villájának felújítását követően új, Jókai muzeológiai szemléletének megfelelő, enteriőr jellegű állandó kiállítás nyílhatott, az egyébként 1954 óta működő Jókai Mór Emlékmúzeumban, főbb mint egy évtizede ez a helyszíne az évenként megrendezésre kerülő Jókai Napoknak, amikor is az írófejedelem szellemét változatos módon idézik meg Acs Anna irodalomtörténész segítségével.
