Kurázsi Napló, 1994 (1. évfolyam, 3-17. szám)

1994-10-31 / 10. szám

KURÁZSI NAPLÓ Cevél - Keceptek a századfordulóról Milyen lehetett télvíz közeledtén a múlt század végi Homokpuszta; mint "szellemi környezet"? Talán az alább kővetkező receptes levélrészletből valamelyest következtetni lehet erre. Ne feledjük: száz év előtti dolgokról esik szó. "He keseregj. Kéme {János! £s не istent hibáztasd, hogy elvette a legkedvesebb kis tanítványod Hetét. Sírj, de не bénítson meg a keserűség és a bánat ne adjon neked okot)star káromlására, tudatlanság, szegénység, tüdövész- és meghalt a kis Kocsis Palkó. No akard megfejteni, hogy mi az ő halálának a jelentés számodra. Agyonfázott szegény gyerek az otthoni munkában, nem öltöztették, nem evett rendes éteteket, s amikor beteg lett nem Hozzád fordultak, hogy vidd orvoshoz, hanem a javasasszonyhoz. Gyönge vagyok - azt írod. féem vagy gyönge. Hajtod a hit és a szeretet páncélja. Zanító vagy, okos ember. Hogy poms-sáros-férges-büdös ott az emberek lelke is?! Haragudj, de tanítsd a gyerekeket türelmesen. /.../ és a recept. $ó őszi növényünk a cékla. Sgy nagyobb céklát sós vízben megfőzöl, s egy másik edényben néhány krumplit is. УН kiló darált húst keverj össze főtt krumplival egy kis hagymával, egy tojással és sót, borsot tegyél hozzá Hyolc-tíz gombócot formálj ebből a masszából. Ha a cékla megfőtt, hámozd meg és durván reszeld le. Vedd lábasba, szegfűborssal, babérlevéllel, ecettel, sóval, cukorral ízesítsd és annyi vizet adva alá, hogy ellepje, forrald fel, majd bele főzd a húsgombócokat, fedő alatt, 20-25 percvíg hagyd kis tűzön. Ha készen van, tejßlel is meglocsolhatod. jó étvágyat és kérem az Urat, most, hogy bánatban, gyászban jársz, különösképpen ügyeljen Kád és kis bivaly bocs tanítványaidra. Öleléssel, Zsóka" IMIÉRT? IMIÉRT? IMIÉRT? "hümmöqve AhítQAt л nép”... ... - Idéztük József At­tilát 8. számunk fejlécén. Rosszul idéztünk mert nem "hümmögve", hanem "hümmögőn". Ettől füg­getlenül: a vers - sajnos - ma is aktuális lehet a Tiszazugban, már amenny­ire aktualizálható egy költői mű. Eszembe Jutott a vers folytatása Is, miközben múlt hét pénteken este Farkas Imre országgyűlési képviselővel való találkozóra gyülekeztünk. Össze is jöttünk öten. Far­kas Imre, egy házaspár Cibakházáról, egy asszony, Egri Kálmánné Tiszafold­­várról és e sorok Írója. Öt ember, persze, nem kevés, sőt egyenesen sok is lehet, ha mondjuk egy négy személyes vacsorára gyűl­nek össze. Igaz: a képviselővel való beszélgetés ideje alatt csöpögtette a tv az Ewing család című lábvíz legújabb cseppjeit. S a langyos lábvíz azért mégis csak fontosabb, mint az olyan halálosan unalmas dolgok, mint például az Expo, vagy éppen a tiszazugi térségi fejlesztés elmaradása, nem szólva az olyan lakossági gondokról, mint a vasútállomásnál keletkezett tűz kiváltotta ret­tegés, annak esetleges meg­ismétlődésétől. Jót beszélget­tünk. Kihasználtuk az al­kalmat, hogy olyan kevesen vagyunk és bemószeroltunk a törvényhozásba küldött­­választott emberünknél min­denkit, aki nem volt ott. így például az öszes pedagógust, az összes városházi képviselőt polgármesterestül, követeltük, legyen segítsé­günkre, hogy a városháza összes ügyetlen és munkaha­logató alkalmazottját rúgják ki, Tiszafoldvárt nyílvánítsák katasztrófa súlytotta területté, kérdezze meg a képviselő úr ezt és azt, konk­rétan és általában. Úgy bi­zony! Önök soha nem fogják megtudni, hogy milyen Izgalmas beszélgetés volt, hiszen nem voltak ott. Mi­alatt ml az est leple alatt, itt a Malom ütea 1-ben el­mondtuk, hogy szerin­tünk sem helyes, hogy Szabad György fél órát beszélt öt perc helyett, s a földvári polgárság nevében interpellációra kértük Farkas Imrét, hogy..., azalatt Önök élvezték a langyos lábvizet. Pártállástól függetlenül. Mindentől függetlenül. Hümmögőn, áhít­gatva... „ S2Ő -

Next

/
Oldalképek
Tartalom