Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
A DÉVAVÁNYAI HÍRLAP CÍMŰ HETILAP TUDÓSÍTÁSAI - I. Dévaványa község elöljárósága már hosszabb idő óta tárgyalást folytat a Berettyó Társulattal Pusztaecseg felületi szennyvizének levezetésére szolgáló csatorna kiépítése érdekében. Az elöljáróság azt szeretné, hogy a társulat a kisújszállási kövesút anyagárkába egy belvíz levezető csatornát építene, ezzel téve lehetővé, hogy a belvizeket ebből a megépítendő csatornából a kiritói főcsatornába vezessék le. Ez megfelelőbb megoldás lenne, mintha a vizet a Berettyóba irányítanák. A társulat nem zárkózott el a kérés teljesítésétől. 846 EGY IGEN JELENTŐS TÁRSULATI DÖNTÉS ... Az Iváfenéki Társulat 1935. december 28-án tartotta rendes őszi közgyűlését dr. Schweiger László elnöklete alatt. A közgyűlés többek között állást foglalt az Alföldöntözés kérdésében is. A dévaványai gazdatársadalmat ez a döntés igen közelről érintette, mert a part menti földbirtokosok közül sokan engedélyt kértek, hogy a holt Körösök és az élő Körös vizét öntözésre felhasználhassák. A közgyűlés határozata szerint a társulat nem kívánta mérlegelés tárgyává tenni, hogy az öntözés kívánatos-e vagy sem. Ez tisztára gazdasági kérdés, amelynek eldöntése nem az ő feladata. A társulatra nézve csupán annyiban van ennek jelentősége, amennyiben a belvízlevezető csatornái révén egyedül ő van abban a helyzetben, hogy az öntözéshez szükséges vizet az öntözendő területre szállíthassa. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés úgy határozott, hogy az öntözéshez szükséges víz szállítására a csatornákat a lehetőség határain belül a gazdák rendelkezésére bocsátják, ha ez a belvízlevezetés sérelme nélkül megtörténhet. Kötelezettséget semmi körülmények között nem vállalnak arra, hogy a vizet a csatornából elvezessék. Erre csak abban az esetben vállalkoznak, illetve a csatornák felhasználását csak akkor engedik meg, ha a víz szállítására megvan a természetes adottság, más szóval a csatornák lejtése erőművi beavatkozás nélkül lehetővé teszi a víz szállítását. Nagyon fontos a határozatnak az a része, amelyben kimondták, hogy a víznek csatornákban való szállításáért megfelelő díjat szed a társulat. Ez a díj azonban nem lesz nagyobb, mint amennyi megfelel az önköltségnek. Gondoskodás történt arról is, hogy a díjat mindenki csak a saját maga által igénybe vett vízmennyiség után fizesse meg. A társulat állásfoglalása kétségtelenül érdekes, annál is inkább, mert a divatossá vált öntözési mozgalomban az első állásfoglalás egy olyan társulat részéről, amely csupán belvíz levezetésére és árvízvédelemre alakult, és amely csak most utólag veszi fel alapszabályszerű feladatai közé az öntözés támogatását is. A társulat tehát támogatni kívánja a gazdákat öntözési törekvéseikben, de tartózkodni kíván az öntözés propagálásától, mert az öntözés - megfelelő trágyázás nélkül - hosszabb időre nem biztosítja a talajerő fenntartását és a fokozottabb termést. Ezt más intézetekre bízza, és a maga részéről csupán a vízszállítás feltételeire szorítkozik. 847 846 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 47. szám. - 1935. november 24. 847 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - IV évf. 1. szám. - 1936>január 5. 308
