Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

ták, hogy a jegyzői javadalomra 64 kat. hold földet vettek számba, amelynek 898,02 aranykorona volt a kataszteri tiszta jövedelme, amelyért a község 39.512,88 pengőt fizetett.

401 Ugyancsak készült kimutatás 1947-ben a kiosztott földről is. Ez 218 kat. hold 883 n. öl területen 2.929,56 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmi értékkel került kiosztásra. A terület 107.174,40 pengő megváltási ár befizetése után került volna a tulajdonosok birtokába. A kimutatásból kiolvasható volt, hogy valamikor 94 fő részére osztották ki a területet, de 1947-re már csak 69 főnek volt birtokában a részére kiosztott földterület. 25 főnek a neve le volt húzva azzal, hogy a juttatásról lemondtak. Arra nem utalt a kimutatás, hogy a lemondott 25 fő által birtokolt területtel mi lett.

402 16.) BARÓ csETEi HERZOG (HERCZOG) MÓR LIPÓT

403 A báró esetei Herzog Mór Lipót 4.198 kat. hold 104 n. öl nagyságú földbirtoka mind terjedelme, mind intenzív gazdasági üzemmódja miatt nagybirtoknak volt tekinthető. Mint ilyen az 1920:XXXVI. t.c. 30. §-a alá esett. A tulajdonos kérte, hogy a birtok egy részét mentesítsék a megváltás alól, amit az O.EB. elutasított, ugyanis a nagybirtok Kéthalmi pusztai része nem háborús szerzemény. Ezt a birtokot a tulajdonos herceg Arenberg Károlyné szül. gróf Hunyadi Júlia

404 által alapított hitbizománytól 1913. április 5-én kelt szerződéssel vásárolta meg, amelyet a hitbizományi bíróság 1913. november 20-án hagyott jóvá. Ezt a birtokrészt előzőleg a tulajdonos már bérletként is kezelte, bizonyíthatóan 1895-től.

405 Tehát a háború előtti szerzemény - a Kéthalmi pusztai rész - a jogszabályok értelmében is mentesíthető a megváltási eljárásba vonás alól. A birtok állapotát, kiterjedését a mezőgazdasági statisztikákból követhetjük nyomon. 1895-ben: A birtok tulajdonosa: Herzog Péter, Arenberg Károlyné hercegné. A gazdálkodó neve: Herzog Péter bankár, tulajdonos, haszonbérlő. A birtok Dévaványa közigazgatási határán belül fekszik. A gazdaságban 75 alkalmazott dolgozott. A gazdaságban használt fontosabb gépek és eszközök: lokomobil 2, járgány 2, cséplőgépszekrény 2, vetőgép 6, rosta 5, eke 45, triőr 2, szecskavágó 3, borona 10, hen401 O. L. - Z-1477. szekció. - 41. téka - özv. Gross Zsigmondné birtokának kimutatása, amely 1945. május 12-én készült. 402 O. L. - Z-1477. szekció - 41. csomó - Kimutatás özv. Gross Zsigmondné birtokán kiosztott parcellákról. - 1947. január 3. 403 HERZOG MÓR LIPÓT, esetei, báró (1869. május 19. - 1934.) - Neve a nemesi oklevélben Herzog, a bárói oklevélben Herzog. - Házasságot kötött 1897. április 15-én hatvani Hatvany-Deutsch Jankával. Gyermekei: Erzsébet, 1898. május 7. Házasságot kötött 1920. november 7-én csepeli báró Weisz Alfonzzal. András, 1902. december 6. - Balatonfüred, 1944. (Megölték.) Házasságot kötött: Budapest, 1942. január 16-án gróf Parravicini Mária Izabellával. Gyermekük: Angela Mária. István, 1905. augusztus 24. - Gödöllő. A család magyar nemességet kapott 1886. szeptember 3-án (Liber Regius LXIX. kötet 37. oldal.) A család magyar bárói rangot kapott 1904. január 2-án. (Liber Regius LXXI. köt. 290. oldal.) Irodalom: GUDENUS 1. kötet. - 542. p. és 5. kötet 117-118. p.) 404 HUNYADI JÚLIA grófnő (Bécs, 1831. augusztus 26. - Bécs, 1919. február 19.) cs. és kir. palotahölgy, csillagkeresztes hölgy. Első házassága: 1853. augusztus 1-én III. Obrenovic Mihály szerb fejedelemmel, aki 1823. szeptember 4-én született és a Belgrád melletti Topciderben megölték 1868. június 10-én. Második házassága: Pozsonyivánka, 1876. január 16-án herceg Arenberg Károllyal, aki 1831. szeptember 6-án született és Brüsszelben halt meg 1896. június 9-én. 405 A Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1895. - 206-207. p. 167