Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Gulyás Éva: Nagyheti szokások a Jászságban

Gulyás Éva Nagyfieti szokások a Jászságban A tavaszi ünnepkör több kisebb ünnepi ciklusra bontható: a nagyheti-húsvéti, a Szent György-napi és a pünkösdi-májusi időszak szokásaira. Legjelentősebb a húsvét, mely naptári számítás szerint is az ünnepkör középpontjában áll, ehhez viszonyítjuk a többi tavaszi ünnep (pünkösd, virágvasárnap stb.) naptári idejét. A tavaszi jeles napok mozgó, változó ünnepek, szemben a téli ünnepkör jeles napjaival, melyek meghatározott naptári napokhoz kapcsolódnak. A szokások egy része tavaszköszöntő jellegű, hiszen ekkor kezdődik a gazdasági év, ekkor hajtják ki az állatokat a legelőre, megkezdődik a földeken a munka, ekkor szegődnek el a pásztorok, béresek, s az emberek is ettől kezdve több időt töltenek kint a szabadban. Mint minden ünnepi ciklus kezdetén, a tavaszi napfordulón is előtérbe kerülnek a gonoszűző, betegségelhárító, egészségbiztosító eljárások, melyek az emberek, állatok, sőt az egész gazdaság jólétét, szerencséjét vannak hivatva biztosítani, előmozdítani. Másrészt ez az ünnepi időszak a párválasztásra, az udvarlásra, a házasodásra irányítja a figyelmet, s számos népszokásunk - mint a húsvéti locsolkodás, a májfaállítás - alkalmat teremt a fiatalok közötti kapcsolatok kialakulására. A tavaszi ünnepek ugyanakkor nyitottabbak, közösségibb jellegűek, szemben a karácsonnyal, mely sokkal zártabb, a családra, a szűkebb rokonságra terjed ki a kapcsolatok köre. Maga a nép is többféleképpen juttatja kifejezésre az új időszak fölött érzett örömét. Ha márciusban már jó idő van, a korai felmelegedésre mondják: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Szent György napjának is vízválasztó szerepet tulajdonítanak. A jászsági időjárási regula szerint ezzel a nappal már bizonyára beköszönt a jó idő, mert előtte, ha harapófogóval húzzák, akkor se nő a fű, utána viszont, ha kalapáccsal verik vissza is kinő. A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól húsvétot követő fehérvasárnapig tart. Nevezetesebb időszakai: virágvasárnap, nagyhét, ezen belül egyes napok is jelentősek, így nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, majd ezt követi a kétnapos húsvéti ünnep, húsvétvasárnap és húsvéthétfő, melyet vízbehányó hétfőnek is neveznek, valamint a Jászságban vízbehányó keddet is emlegetnek a lányok locsolkodása miatt. Itt most csupán a nagyheti szokásokat mutatom be, mely a nagyböjt utolsó hete és a húsvéti előkészületek -79-