Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Gulyás Éva: Nagyheti szokások a Jászságban

legfőbb ideje. Erre az időszakra különböző jellegű szokások estek, melyeket funkciójuk szerint a következőképpen csoportosíthatunk: 1. vallási népszokások; 2. lusztrációs szokások (egészségbiztosítás, betegség-elhárítás); 3. zajkeltő szokások; 4. gonoszűző szokások és hiedelmek. Általában azt tapasztaljuk, hogy egy szokás több funkciónak is megfelel, illetve megfelelhet, mint a későbbiekben látni fogjuk. Virágvasárnapot a húsvéti ünnepi időszak, sőt a tavasz kezdetének tekinti sokhelyt a nép. Jászkiséri gyűjtés szerint „Nálunk reformátusoknál virágvasárnap kezdődött el a húsvéti időszámítás. Virágvasárnapot tekintettük a tavasz első hírmondójának és ekkor kezdődött el a kiskertekben a tavaszi munka. Ez abból állt, hogy a kertet megtisztítottuk az őszi-téli gaztól, a földet felgereblyéztük és az egynyári virágokat, mint a sarkantyú, rezeda el is vetettük. Úgy tartották,hogy a virághéten elvetett virágot már nem kell félteni a fagytól."

1 Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. A nap legjelentősebb eseménye a katolikusoknál a barkaszentelés volt. Egy vagy több szál barkával mentek a templomba, melyet a pap megszentelt. Azoknak is adtak belőle, pl. a betegeknek, akik nem tudtak a misére elmenni. A szentelt barkának, mint szentelménynek mágikus erőt tulajdonítottak és sokféle célra felhasználták. Jászszentandráson a templomból hazatérve kiültették a kertbe, hogy jó termés legyen, a házba nem szabad bevinni, mert sok légy lesz.. Sőt úgy vélik, hogy abba a házba, ahol bent van a barka, belecsap a villám.

2 Jászfényszarun a nádtetőbe szúrták be, Jászdózsán kikötötték a kamraablakba, vagy a többi szentelt fűvel, pl. az úrnapi sátorfűvel, szentelt búzával együtt feltették a padlásra, hogy védje a ház lakóit az „égiháború ellen", óvja őket bajtól, veszélytől. A barka annál foganatosabb szentelmény, minél többször megszentelik. Jászladányban az a barka a leghatásosabb, amit hét évben egymás után megszentelnek.

3 Általában azonban a barkát a következő év hamvazószerdájáig őrzik meg, utána újra cserélik. Kidobni nem szabad, hanem mint minden szentelményt, elégetik. A templomi barka elégetett hamujával hamvazkodnak a hívők farsang végén, hamvazószerdán. A katolikus vidékeken országszerte sokféle hiedelem fűződik hozzá. A palócoknál gyógyításra is használták, torokfájás és hideglelés ellen néhány barkaszemet lenyeltek.

4 Az Alföldön a méhesbe szúrták ki, vagy a méhkasok alá tették, hogy sok mézet adjanak a méhek.

5 A gömöri Medvesalján a gazdasszony azt hiszi, hogy annyi kislibája lesz, ahány barkaszem van az ágon.

6 A matyóknál az eladó lányt megveregetik barkával, hogy minél előbb férjhez menjen.

7 A sokféle felhasználási mód közül azonban a villámcsapás elleni vonatko1 Csete Balázs Honismereti Szakkör gyűjtése, Jászkisér, 1987. 2 Éles Izabella, 1958. 40. 3 Nagy J. 1979. 4 Gulyás Éva-Szabó László, 1989. 371. 5 Bálint Sándor, 1938. 193. 6 Tátrai Zs. 1990. 150. -80-