Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Mesterházy Károly: Többosztatú falusi házak az Árpád-kor építészetében
hogy a Váradra települt Leodvin püspök, vagy Lampert herceg Beregszászt alapító szász hospesei, a nagyolaszi/mandjelosi vallonok a 11. század végén nem földkunyhókban laktak, hanem a szülőföldjük építészeti hagyományait próbálták meg itt is meghonosítani, ha egyszerűbb formában is, mint otthon Lotharingiában vagy Szászországban látták. A11. századi jövevényekben keressük földfelszíni, szilárd falú épületeink építőit. Ezek az épületek lehettek osztatlanok, két- vagy háromosztásúak, de mindenképpen idegen hagyományokat plántáltak magyar földre. Ez a tendencia maradt a 12. században is érvényben, sőt később is, de a későbbi korok építészete, már a hazai előkelők és vagyonosabb nemesség számára is példaként jelentkezett. Az ismert 12. századi épületek száma sajnos jóval kevesebb, mint a 11. századi. Ebben lehet, hogy a keltezés nehézségei is ludasak, másrészt a kutatottság hiánya is lehet az oka. Pozsonyból a vár területéről ugyan ismerünk egy kétosztatú épületet, 13 de kőépületről más híradásunk nincs. Viszont feltűnnek a központok, városok építményeinek egyszerűbb kivitelű utánzatai. így Erdély keleti végvidékén Csekefalván 14 egy talpgerendás, viszonylag kis méretű ház (5,2x4,7 m), vagy a kardoskúti 15 7x3,8 m-es épület, amelynek házrésze téglafalakkal készült, és volt egy cölöpszerkezetű bővítése. Hasonlóképpen Esztergom egyik külvárosának számító Szentkirályon is felmenő falú, agyagalapozású épületet tárt fel BÁLINT Alajos. 16 Ezek a házak jelzik, hogy országosan megkezdődött a minőségi váltás, a vagyonosabb rétegek mindenfelé a kényelmesebb, egészségesebb lakásokat kezdik építeni. Jellemző azonban az építőanyag és az épületszerkezetek különbözősége is. Mind a talpgerendás, mind a cölöpszerkezetű és talán tapasztott sövényfalakkal készült épületek egyszerre jelennek meg, és eredetük bizonytalan. Lehet belső fejlődés eredménye (erre utal a szolgálónépi falvak közt szép számmal előforduló Ács vagy Teszér/Teszár falunév.), 17 de lehet fejlettebb építészetű vidékek melléképületeinek építéstechnikája is. Hiszen ugyanekkor a falvak legjellemzőbb építményei még mindig a veremházak. A 12. században azonban ezeknél is találkozunk bizonyos változásokkal, minthogy egyre kevesebb lesz az igazi veremház, egyre több lesz köztük a nagyobb alapterületű, és gyakoribbak lesznek a két ágas-szelemenes tetőmegoldástól eltérő házak is. A 12. század végétől aztán látványosan megnő a többosztású épületek száma. A nagy városokban és az idegen lakosságú, új telepítéseken tűnnek fel elsősorban, például Székesfehérváron egy 7x3 m-es tapasztott sövényfalú ház, 18 Pozsonyban a Pálffy palota alatt egy 15x6,5 m-es, emeletes épület (Nalepkova-Hosszú utca 19-21 .). 19 Valószínűleg e korba tartoznak a jaki apáti ház téglaépületei is, az Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky út 5 alatt előkerült agyagba rakott kő és téglafalú házak stb., sőt a jaki lakótorony is, amely a téglaépületeket követi. 20 13. STEFANOVICOVA, Tatiana 1975. 88.71. kép. 14. BENKŐ Elek-UGHY István 1984. 31-32. 15. MÉRI István 1964. 19-23. 5. kép. 16. BÁLINT Alajos 1960. 106. a ház padlószintjén II. Géza (1141-61) ezüst obulusa.; HORVÁTH István 1979, 37-44. 17. HECKENAST Gusztáv 1970. 90-91., 126-127. A legrégibb adat 1075-ből. 18. KRALOVÁNSZKY Alán 1969. 70-71. 19. REXA, Daniel 1986. 201-202.; MELICHERCIK, Martin-BAXA, Peter 1986. 275. 20. A jaki épületekre VALTER Ilona 1996. 79. egyterüeknek látszanak VALTER Ilona 1997. 104. (ásatás: 1994.); HORVÁTH István 1997. 37. (ásatás: 1994.) 57
