Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Tari Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében
elszállítottak." 39 Nagymihály (Zemplén m.), ahol Nagymihályi János és testvérei panaszt emeltek, mert rokonaik a lakóhelyükül és testük védelmére szolgáló kész házakat nem engedték a várba beszállítani 1386-ban. 40 A leleszi konventet Zsigmond király azért utasítja vizsgálatra 1387-ben, mert Ayaki Miklós fia Bereck panasza szerint János váradi püspök emberei fegyveresen rátörtek az ő Ayak nevű birtokára (Szabolcs m.), innen jobbágyait minden holmijukkal, házaikkal és valamennyi fából készült épületeikkel erőszakkal elvitték. 41 1397-ben Gyoman birtokról éjjel négyökrös szekérrel vontatott el fából készült jobbágyházat Egyed és Jakab familiáris, előbbit ezért a bűnéért fel is akasztották. 42 Ház elvitelének tiltása is szerepel oklevélben, például 1358-ban az alsólendvai uradalom urbáriumában megengedte, hogy jobbágyaik szabadon eltávozzanak, magukkal vihetik mindenüket, nem vihetik azonban el a maguk készítette házat és kerítést, mely a „telekkel kapcsolatban van", de értékesíthették vagy elköltözésük után is megtarthatták. További faházszállításra, költöztetésre vonatkozó összegyűjtött forrásokat említ SZABÓ István művében: 1288: Szörcsök (Veszprém m.), 1339: Sopron megye, 1341: Csege (Szabolcs m.), 1358: Lendva (Zala m.), 1358: Gyolcs (Somogy m.), 1360: Zyl (Tolna m.), 1369: Barátpüspöki (Bihar m.), 1370: Sáros megye, 1370: Bodon (Zala m.), 1377: Voyda, Beche (Zala m.), 1380: Encsencs (Szabolcs m.), 1381 : Gyógy (Gyód?, Közép-Szolnok m.), 1384: Krakó (Baranya m.), 1387: Rozsnica (Bars т.), 1390: Kamarás (Bács т.), 1395: Bókod (Fejér т.), 1399: Rakamaz (Szabolcs т.), 1402: Szentmiklósmanyája (Bars т.), 1402: Csanád megye, 1406: Dworanch (Kőrös т.), 1419: Lipóc (Zala т.), 1421: Szakoly (Szabolcs т.), 1460: Szlavónia. 43 1407-ben Bedefalván (Vas т.), az összes házat lebontották és elvitették. 44 1440-1444-ben Kányaföldét említi az oklevél, ahonnan a házakat elvitették. 45 A jobbágyházak elszállítása még a 15. század végén is általános gyakorlat lehetett, melyre az 1495. évi 22. törvénycikk egyértelműen utal. A rendelkezés arról szól, hogy az elköltöző jobbágyok a házakat, épületeket, kerítéseket és bármi más fadolgot, amit földbe rögzíttek, ne merjék elvinni. 46 SZABÓ István megállapítása szerint nem volt ritka, hogy nem csak jobbágyház, hanem nemesi kúria házainak elhordása is előfordult a középkorban. Például 1520ban Bándebrétén a nemesi kúria fáját és épületeit vitték el. 47 Alexander DEROKO közölt 1968-ban egy szerbiai fényképet, melyen egy kis méretű talpgerendás házat szekéren költöztetnek, egy másikat pedig ökrökkel vontatnak (1. kép). 39. „...sex domos de possessione ipsorum Posalaka vocata... déportassent." In: Hazai okit. Budapest, 1879. 292.; Hivatkozik rá MÜLLER Róbert 1972. 195. 40. SZABÓ István 1969. 36. 41. SZABÓ István 1969. 35. 53. jegyzet; valamint „cum universis eorum rebus bonis et domibus ас quibuslibet ligneis edificiis": ZsO. I. 21.; CSŐRE Pál 1980. 201. 42. Zs. O. I. 5034.; Csőre Pál 1980. 201. 43. SZABÓ István 1969. 35-36. 53-54. jegyzet. 44. SZABÓ István 1969. 35. 45. VÁNDOR László 1995. 168. Dl 16004. 46. SZABÓ István 1969. 36. 47. SZABÓ István 1969. 37. 161
