Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

februárjában: „...A Tisza melletti megyei székvárosnak egyik legnagyobb látványosságát képezi a Fodor-féle Nemzeti Szálloda, az ő tündérmesébe való berendezésével. Ha a kapu bejáratánál este a villamos ívlámpák kigyúlnak, megvilágítják fényükkel az egész Szapáry utcát, és most télen... a köznép naiv egyedeit csalják oda, kik százával állnak kordont a nagy hidegben és nem restellik órákig bámulni az intenzív és mégis szolid fénynek e két kifogyhatatlan forrását..." Ne csodálkozzunk a riporter lelkes beszámolóján a sugárzó fény láttán, hiszen még a 900-as évek elején is Pesten a Műcsarnok kiállítási plakátjain külön kiemelték. hogy a termekben villanyvilágítás van. S itt ,.a szobák kiváló fényesen vannak berendezve, valamennyit gőzfűtés melegíti és villany világítja. A Nemzeti Szállóban termeltek Szolnokon először saját célra villamos áramot. S hogy ez milyen ritkaság volt, azt akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban Temesváron volt az első villany energia-termelő telep 1884-ben, s az elsők közt létesült Szolnokon is 1896-ban városi ellátást szolgáló villamos erőtelep a Scheftsik-malom gőzgépeinek felhasználásával, amelyből a városi villamos üzem fejlődött. A szálloda mellett - a kor szokása szerint - különösen a kávéháznak volt nagy forgalma. Nemcsak az átutazók keresték fel a velencei tükrökkel díszített termeit, hanem művészek is. Különösen nyáron mindennapos vendégek voltak a művésztelep művészei - köztük Bihari Sándor, Fényes Adolf, Mihalik Dániel, Szlányi Lajos, Zádor István - is. A rendezési tervekben megszüntetett utcák, közök és a megnyitott új utcák szükségessé tették az utcák, házak újraszámozását, miután 1894-ben sor került számos utcanév változására is, a Honvéd térből Szabadság tér lett, a Főtér Kossuth térré változott, a Fehérlő utca a Deák Ferenc nevet kapta, a Vasúti Főutcát Baross Gáborról nevezték el, a Büge folyó utca Konstantin utcára változott, az Indóház közelében a Gőzhajó utca vette fel Széchenyi nevét. A 49. sz, litografált térkép Klösz György műhelyében készült Pesten. A térkép címe: ,,Szolnok város házszámozási térképe". Első ránézésre is látható, hogy a régi városrészekben még mindig igen nagy a lakássűrűség. A Zagyva két ága közt a Vár területén 35 lakás van, de a terület jórészét már a művésztelep foglalja el. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a Vártól, illetve a Zagyvától keletre fekvő terület nem tartozott a város tulajdonába, magánföldesúr, illetve a Kincstár földje volt. A térkép a házak számozását a Tabánnal folytatja, ezt jelöli 1. sz. telektömbnek, amelyben a 36-181. sz. házszámok találhatók, azaz 112 ház. A melléktérképen jól kivehető a régi településszerkezet, zegzugos közeivel. S következnek sorban az egyes telektömbök a 76-os sorszámig, összesen 311 l-es házszámig. A térkép bal alsó részén, a déli iparterület kialakulását figyelhetjük meg. A MÁV vasúti műhelyben nagyarányú fejlesztés történt, 1894-ben megépült az új személykocsi-javító műhely és 1897-ben a gépi megmunkáló osztály, így az üzem területe 1898-ra az addigi 42.660 m

2-ről 167.900 m

2-re gyarapodott. A régi indóház mellett a Tiszához közel létesült az „M. kir. dohánybeváltó hivatal", hatalmas területet foglalván le raktárai számára. Szerencsés telepítés volt ez, hiszen a vízi és vasúti szállítások egyaránt közel voltak, s viszonylag sok munkaerőt foglalkoztatott. Hat hatalmas gőzfűrészüzem közé - a mai papírgyár helyére - települt egy új mezőgazdasági üzem, a „Hungária gőzmalom", amelynek szükségességéről már 1890-ben cikkeztek a helyi lapok. S 1891-ben el is készült. A kezdeményezők, amikor a pénzügyi és az ipari tervezést elindították, a Magyar Általános Hitelbank részéről Krausz Izidor javasolta, hogy a malom 600 mázsa napi őrléssel 600.000,- Ft alaptőkével induljon, ...s a Hitelbank tulajdonát képező malmok „...elismert szaktekintélyű igazgatójának egyhangú helyesléssel elfogadott indítványára elhatároztatott a malomnak 1000 mázsa őrlésre szánt épületekkel a hajtóerővel építése, oly formán. 254