Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
utca vonalában eléri a Mártírok útját, az Ószolnoki pályaudvart. Onnan már kezdődik az ipari terület, amely a Tisza-parton végig, a hídig húzódik. A város életében jelentős szerepe volt a sószállításnak, tutajozásnak, fafeldolgozásnak. Ehhez a kincstári hivatalok 206 m. holdat, azaz 89 hektár területet foglallak le végig a Tisza jobb partján. A Tisza-hídtól kezdve három sóraktár (Salis Depositoria) látható a térképen a Kamaraváros területén. A Szapáry út tiszai végénél (az egykori Molnár u.) a Domus Braxatoria a Sörfőző házat jelzi (a Műszeripari Szakközépiskola építkezésekor bontották le az akkor Tűzoltó laktanyának használt épületet). A Molnár utca tiszai végénél a folyóban hajómalmokat jelez a térkép három sorban, lépcsőzetesen egymás után. 6+4+4 a hajómalmok száma itt. Ezért is nevezték a vízimolnárokról az itteni utcát Molnár utcának. Itt jegyezzük meg, hogy lentebb a Tisza-kanyarban két sorban újabb 6+3 hajómalmot találunk. A város alatt tehát két csoportban 23 db hajómalom működött, egészítsük ezt még ki azzal a 3-5 hajómalommal, amely a Tisza szandai kanyarulatánál, az ún. Sárnyaknál őrölt. A fentiekben már ismertettük a városban lévő szárazmalmok elhelyezését, szám szerint 14 db-ot. Tegyük teljessé még a Malomszögnél 1811-ben épült vízimalommal, s így teljes képet nyerünk Szolnok malomiparáról: 28 hajómalom, 14 szárazmalom és 1 vízimalom. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a hajómalmok a téli időszakban nem őrölhettek, de a vízimolnárok kiváló ácsok lévén - akkor sem tétlenkedtek. A város délnyugati részén, a Tisza mellett a tutajok őrzésére szánt körülkerített terület a Portus vagy Szálház található 7-essel jelölve. Tőle nyugatra, az új temetőtől délre a városi téglaégető (Tegularia Oppidi) található. Újonnan épülhetett, mert az 1810-12-ben készült térképen (3. kép) még nem jelezték, csak a kincstári téglaégetőt, amelynek itt Tegularia Regia (Királyi téglaégető) a neve. Körülötte is szálfák tárolására alkalmas és használt terület. Mi olvasható még le a térképről? A Zagyva-torkolat mellett a Tiszán át cölöphíd áll, melyen az út Szanda felé vezet. A Zagyván három fahidat találunk. Az első a városból vezet a várba a torkolat közelében, a másik híd északabbra, a belterület szélén és a harmadik Zagyva-híö a Malomszög feiső végénél visz át a folyón. A Markmüller-féle térkép készülésének idején, 1819-ben a szérűskertekkel a közrefogott lakóterület túlzsúfolttá vált. Sok háznak még udvara is alig volt. így a növekvő lakosság számára az építésre eddig tilalmazott szérűskertekben kellett építkezésre helyet adni. 1820-ban engedélyezte a város földesúri hatósága, a Kamara első ízben az oda való építést és ott lakást. .,Eddig a szérűskert-helyeken való szabad építés a Földesuraság által tilalmazva lévén, míg a város a Kamarával új kontraktusra [szerződésre] lépne, - olvasható Szolnok város jegyzőkönyve 1820. évi kötetében" most már azonban ez megtörténvén, a Praefectus úr a szabad építést megengedte. Ezért a Tanács megadja az engedélyt Bárányi Mihály. Dudli Simon. Kántor György. Király István, Sági György, Sima Mihály lakosoknak." Volt „Szolnok Korona Mezővárosinak egy színezett falitérképe 1820-ból, amelyet Szolnok város Közkönyvtárában és Múzeumában 16 magam is használtam 1940 tavaszán egyetemi szakdolgozatomhoz, s amely kéziratos térkép a II. világháború végi pusztítások során a könyvtár és a múzeum számos értékével együtt megsemmisült. A térképről a KÖNYVTAROS 1982. júliusi számában írtam, 17 ebből idézek egy rövid részletet: „...a városi bérház alagsorában elhelyezett Szolnok Városi Könyvtár egyik kis szobájában pauszpapírra másolgattam Szolnok Korona Mezőváros 1820-as kézira15 Szolnok Megyei Levéltár: Szolnok város jegyzőkönyve, 1820. év, 407. p. 14. sz. 16 Dr. Balogh Béla: Szolnok m. város Közkönyvtárának jegyzéke (katalógusa). Szolnok 1937. 437. p.: „Térképek-térképlapok: Lt. sz.: 5838. Szolnok korona mező város térképe. 14." A 14. a szakleltári száma. 17 KÖNYVTÁROS, 32. évi. 7. szám, 392-398. „Térképet kerestem, könyvtárra találtam." 172
