Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv VII. Szerk.: Tálas László. Szolnok, 1990. 231-305. p. ül. A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében n Szolnok város rajzos ábrázolásai (1810-1910) A Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1982-83. évi kötetében megjelent tanulmányom első része (Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig),

1 melynek bevezetőjében vázoltam a Tisza-Zagyva folyók találkozásánál az ispánsági földvár és megyeszékhely kialakulását és rövid történetét a XVIII. század végéig, közte kissé részletesebben a XVI. század közepén a török elleni harcok miatti várépítési korszakot. De, hogy biztos topográfiai adatokhoz juthassunk, 1685-től kezdtem részletesen bemutatni Szolnok települési képét, mivel a török hódoltság megszűnésétől kezdve számos hadmérnöki felmérés, kéziratos térkép, vázlat, rajz található külföldi és hazai levéltárakban, ezek felhasználásával a kutatás biztonsággal végezhető. A történészek jól bevált gyakorlata ez, hiszen ott, ahol középkori kőépületek nem őrizték meg az egyes városok régi szerkezetének alaprajzát, a XVI-XVn. századi - hitelesnek ritkán nevezhető - várábrázolások felhasználása erre a célra alig lehetséges, hiszen azok inkább művészi metszetek, mint történelmi dokumentumok. Szolnok 1685. október 18-i visszafoglalásától kezdődően a szolnoki vár katonai jelentősége miatt hiteles hadmérnöki alaprajzok készültek magáról a várról is, de annál még számosabb, mérnöki kézből származó vázlat, térkép és rajz készült és maradt fenn a városról - elsősorban a bécsi levéltárakban - napjainkig. Ezek főleg - Szolnok közlekedési jelentőségéből következően - a Tisza-híd, a szolnok-szandai átkelőhely építésével, folyamatos javításával foglalkoznak. A hiteles térképanyag gazdagsága és a kiegészítő forrásanyag bősége vezetett arra a felismerésre, hogy a történeti feldolgozást a következő sorrendben végezzem: /. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe (1685-1810) II. Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910) III. A szolnoki vár látképes, rajzos ábrázolásai (1550-1685) IV. A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében (XI-XX. század) Az I. szám alatt megjelent részben 17 térkép, 8 építési rajz és 20 egyéb történeti dokumentum segítségével végigkísértem a szolnoki vár építésének és pusztulásainak fázisait, a várban és a környékén lévő katonai épületek sorsát 1783-ig, amikor a vár 1 Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1982-83. 161-204. 163