Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

1550-ben tehát megépült a belső vár, négy sarokbástyával, a következő évben pedig magát a középkori várost is fallal és vizesárokkal veszik körül, amelyet öt bástyával erősítenek meg, ez lett a külső vár. Ilyennek ábrázolják azok a XVI-XVII. századi metszetek, amelyek az 1552-es török hadjárat eseményeit szerte Európában kommentálták. A magyar földön folyó végvári harcok, a török előnyomulás megakadályozása joggal érdekelte nemcsak a hazánk szomszédságában fekvő ausztriai birodalmat, Cseh- és Morvaországot, Itália népeit, hanem az Európa nyugati részein fekvő, a török veszedelemtől távol eső országokat és népeket is. A könyvnyomtatás feltalálásának, gyors elterjedésének köszönhető, hogy a magyar várak képei közt a szolnoki vár hódoltság kori állapotáról több, mint harminc változatban maradt ránk ábrázolás, Európa számos jeles nyomdájának művészi termékeként.

12 A Szolnokot ábrázoló metszetek néhány ősforrásra vezethetők vissza. A Dilich: Ungarische Cronica című könyvében szereplő metszet északi irányból mutatja a Tisza és a Zagyva folyó három ága által védett vár madártávlati képét. Van a metszetek közt olyan ábrázolás is, amely a szolnoki vár egyes jelentősebb ostromait mutatja be. Ilyen az Ortelius metszet Szolnok 1552-es ostromáról és elfoglalásáról. A legfínomabban kidolgozott metszetek közé tartozik P. Zimmermann műve, amely Szolnok 1595. évi sikertelen ostromát ábrázolja. A szolnoki vármetszetek közt bélyegnagyságtól kezdve csaknem félméteres méretűt is találunk. Ilyen Houfnaglius 1617-ben készült, finoman kidolgozott műve. amely déli irányból mutatja a várat. Hátoldalán latin, francia vagy német nyelven a vár leírása és története olvasható. A várábrázolások ilyen gazdagsága mellett is azt kell megállapítanunk, hogy tanulmányunk fő célkitűzését jelentő településtörténeti és topográfiai vizsgálatokra ezek nem vagy alig használhatók.

13 (1. és 2. kép.) Ezért a történészek és a településtörténetet kutató szakemberek módszerét kell követnünk, akik a hadmérnöki, mérnöki módszerekkel később készült város- és vártérképeket, rajzokat veszik alapos vizsgálat alá. így rekonstruálni tudják legtöbbször a város települési szerkezetét a XVII. század végétől, hiszen a felszabadító háborúk során a törököktől visszafoglalt várak, városok újjáépítésére számos hadmérnöki vázlat, terv vagy térkép készült. Szolnok esetében is bőven rendelkezünk - eddig még nem publikált - értékes rajzos, térképes anyaggal. így a mérhető, átszámítható adatok alapján következtethetünk az előző állapotokra is, hiszen a természeti és vízrajzi adottságok kevésbé változtak a középkortól. De ez a részletes, térképes, topografikus feldolgozás az ispánsági földvár régészeti megkutatásának tudományos előkészítését is szolgálja. Mindezen szempontok indokolják, hogy tanulmányunk tárgyát képező feldolgozó munkát az alábbi sorrendben és részletezéssel tegyük közzé: 12 Komáromi József: Adatok Szolnok várának történetéhez. A jászberényi Jász Múzeum Évkönyve 1938-1943., 90-94. Kaposvári Gyula: A szolnoki vár látképes ábrázolásai. Szolnok 1973, 1-8. 13 Ungria Restaurada... Escrita en lengua Toscana por D. Simpliciano Bizozeri, Traducudo en Espanol con licencia: En Barcelona A metszet mérete 61x103 mm. Jelezve balra lent: „Via F. en Barcelona". Anthon Ernst Bruckhard von Birckenstein hadmérnök: „Ertz-Hertzogliche Handgriffe der Zirkels und Liniais oder ausserwehlter Mathematischen Wissenschaften..." c. munkájából. Wien, 1686. Mérete: 100x140mm. Jelezve nincs. 105