T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Varjú Róza: A népművészet az iskolai nevelésben. Csete Balázs rajztanári munkássága

Körösfői-Krisch Aladár, Nagy Sándor. Lényeges az az Angliából kiinduló, a művészeti reform- folyamatokat elindító mozgalom (kiemelkedő alakjai John Ruskin és William Morris), amely közvetve szintén hatott a népművészet hagyományőrző szerepének megerősödésére. Az új eszméket hirdető áramlatok következtében Magyarországon is tért hódítottak a különböző reformpedagógiai irányzatok. Kialakult a gyermekközpontú iskola eszménye. Új társadalmi, szociális igények léptek fel, hisz a hagyományos paraszti kultúra felbomlásával szinte új viselkedési formákra volt szükség. Különböző neveléselméleti rendszerek születtek, differenciáltan kidolgozva a szociális és hazafias nevelés új követelményeit. Az 1930-as évek magyarságtudatában a korábbinál fontosabb szerepet kapott az alsóbb társadalmi rétegek helyzete, a „nép", vagyis a szegényparasztság és a városi munkásrétegek sorsa. Ugyancsak a harmincas években jut el a néprajz az oktatás különböző szintjeire, magasabb iskolatípusból az alacsonyabb felé. Ekkortól a népismeretet valamennyi tantárgy alapjává kívánták tenni. Csete Balázs rajztanári munkásságában is jól tükröződnek a reformpedagógiai törekvések. Mint pedagógust élénken foglalkoztatta a népi kultúra értékeinek, elsősorban a magyar népművészetnek a megismertetése a fiatalokkal. Életpályája a századforduló nagy nemzedékének szülötteihez hasonló. Csete Balázs száz éve született Jászkiséren Ifjú éveinek meghatározó városa Szolnok volt, ahol szüleivel élt. Itt járt polgári iskolába. Rajzaira már akkor felfigyeltek, amikor még ösztönösen próbálta papírra vetni a körülötte lévő világot. A szolnoki Művésztelepen dolgozó művészek biztatására Kiskunfélegyházán a Tanítóképzőt végzi el. Ezután felvételt nyert a képzőművészeti Főiskola rajztanári szakára. A nagy reményekkel teli művészi karrierjét azonban derékba törte az első világháború. Öt évet hadifogságban töltött. 1920-tól a Csepeli Polgári Fiú és Leányiskolában tanári állást vállalt, ahol élete leghosszabb időszakában mutatta meg vérbeli pedagógus képességeit. Rajzot, kézimunkát, emellett németet és történelmet is tanított. Közben kiállításokon is szerepelt rajzaival, festményeivel. A rajz tanításában eleinte olyan népművészeti motívum394