T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Knézy Judit: Paraszt-, pásztor-, cselédgyermekek munkára való nevelése

alkalma a tarlógereblyézés volt. Némelyik alig tudta húzni, elvinni maga után. Erre az alkalomra a szülők két öltözet kékfestő ruhát vettek lányaiknak, mert ekkor kerültek igazán a falu lakóinak szeme elé.

18 Az ezt követő években már rendszeresen kapálni, aratni, csépelni, gépek mellé is eljártak. Ezen a területen - különösen közel a Balatonhoz - az is divat volt, hogy úri házakhoz falura, városra, még Budapestre is odaadták cselédnek a kiskamasz és serdülő lányt a szegény családok, mint erről egy köröshegyi származású asszony visszaemlékezésében beszámolt. Azt is elmondta, hogy a családon belül először célozgattak a gyermeknek, hogy sok az éhes száj, és hogy ő már nagyobbacska,- már tudna valamit tenni, végül tértek rá konkrétan, hogy mit kell csinálnia. Itt kell arról is szólni, hogy a szegényebb falusi iparosok lányainak is el kellett mennie aratni, kapálni, és végezni mindenféle mezőgazdasági munkát mint a parasztlánynak, legfeljebb férjhez iparoshoz mentek és nem gazdához. Pintér Pálné néprajzi pályázó egy kapolyi ácsmester leánya leírta, hogy kisiskolás lányként egész nap a tűző napon azt figyelte, szomszédaihoz elszegődve, hogy gabonanyomtatásnál mikor akarnak a tehenek trágyázni, és akkor szólnia kellett, hogy eltávolíthassák az állatot és tiszta maradjon a gabona. Borzasztóan kimerítő, idegölő munka volt.

19 A német lakosok közül Somogyban a módosabb parasztok is szívesen adták oda lányaikat városba cselédnek, hogy magyar szót tanuljanak és a háztartási munkák terén a hazaitól eltérő tapasztalatokat is szerezzenek. Ők viszont magukra költhettek, illetve hozományukra takaríthatták meg a pénzüket, míg a szegény magyar cselédlányok támogatták belőle fiatalabb testvéreiket.

20 Általában az aratásban szerzett első pénzt vagy summásmunkán szerzett első keresetet költhettek maguk ruházatára az eladó lányok, de anyjuk is ott volt a ruha kiválasztásánál. 18 Papp Ilona 1979. 18-56. 19 Pintér Pálné: Egy szegény tizedesarató család munkái. Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattára 73/83. Uö: Nyomtatás és cséplés. Kapoly EA 18 882. 20 Papp Ilona 1975. 18-56. 451