T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Varjú Róza: A népművészet az iskolai nevelésben. Csete Balázs rajztanári munkássága

jelentős része őriz Csete Balázs-rajzokat, ezenkívül az Etimológiai Adattár negyven kéziratát őrzi. A következőkben egy 1936-ban készült rajz tanmenetet mutatok be: Csete Balázs arra törekedett, hogy minden rajzfeladatnál az esztétikai élményt adó forrás a népművészet legyen. Ebből merítette azokat a példákat, amelyek segítségével szemléletesen taníthatta meg az egyetemes esztétikai fogalmakat és a vizualitás alapelemeit. A képi rendezőelvek alapjainak tekinthető fogalmak, mint például pont, vonal, folt, sík, szín, ritmus, szimmetria, kompozíció a mai rajzóráknak is legfontosabb témái. Ezeken a szemléltető tablókon olyan gyakorlattípusok követik egymást minden osztályban, amelyeken megfigyelhető bizonyos témakörök egymásra épülése a harmincas évek igényeinek megfelelően. Csete Balázs minden osztálynak gondosan összeállította az éves feladatsort. Módszertani tablója kortörténeti dokumentum. A bemutatott képek 1. A különböző gyakorlatfajták egész éves beosztása látható hónapok, hetek szerint. A fő témakörök: vonalírási gyakorlatok, díszítő írás, foltfestési gyakorlatok, síkforma, emlékezet és képzelet utáni feladat, szerkesztőrajz. Ezek minden osztályban újból és újból ismétlődnek és a gyerek életkori sajátosságainak megfelelően lépnek tovább. 2. Az első osztályban a legnagyobb szerepe a vonalirási gyakorlatoknak és a díszítő írásnak volt. Ezek gyakorlásával a gyermek elsajátította a vonalvezetés alapjait, biztos képmozgást s rutint alakított ki. Fejlesztette a figyelmet, a kitartást, a pontos munkái. A tanulók megismerkedtek a ritmus fogalmával, törvényszerűségével és a díszítésben rejlő lehetőségévei Csete Balázs olyan idézeteket, szólásokat íratott a gyerekekkel, amelyekben a századelő magyaros jelleget kereső eszméi tükröződnek. Péidául: „Büszke magyar vagyok én. Keleten nőit törzsöke fámnak."; „Szeresd a Hazát!"; „Haza csak egy van!". 3. Foltfestési gyakorlatokban a legegyszerűbb síkokat a nép396