Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

megbetegedett, két szál gyertyát égettek el Vendel tiszteletére. A kókai templomban van egy Vendel olajfestmény. Ezzel kapcsolatos az a szokás, hogy Vendel napján vagy előtte való este a képe előtt imádkoznak. A Tápiószecsőn álló szent Vendel szobor egy kalapos férfi báránnyal 1840ből.

54 BÁLINT SÁNDOR írja, hogy a hazai Vendel ikonográfiának jellegzetes megnyilatkozása, hogy a XVIII. század második felében készült falusi szószékeken a hagyományos Jézus, a Jópásztor-szimbólum helyett olykor Vendelt ábrázolják. Ezt látjuk Tápiósáp templomában, ahol a szószéken szent Vendel térdeplő szobra látható, előtte a legelésző bárányokkal. Ugyanitt a határban is áll egy népies Vendel szobor. Ezen a vidéken a Vendel-kultusz szélesebb körű elterjedésében szerepe volt a szomszédos Jászságnak, mivel a XIX. század folyamán a jászok állathajtó útjai a Tápió vidéken vezettek keresztül. Az állatvész és betegség ellen védő kultikus Vendel szobrok ennek az útvonalnak a mentén helyezkednek el. A Duna-Tisza közén, valamint a Kiskunság falvainak, pusztáinak határában sok népies Vendel szobor áll. Tatárszentgyörgyön szent Vendel templom épült a múlt század közepén, melynek érdekessége, hogy jászberényi építőmester, Barchtrodt József tervezte. Vendel napján, október 20-án van a templomi búcsú. A kecskeméti piarista templom Vendel oltára a kultusz egyik legszebb hazai barokk emléke. Szent Vendel itt rokokó pásztorkosztűmben, nagykarimájú kalappal, tarisznyával, térdig kötött saruszíjakkal, vájtvégű pásztorbottal jelenik meg. Kalocsa környékén a disznókat őrző szent egyesek szerint Vendel, mások szerint Péter-Pál.

58 Kecelen (Bács-Kiskun megye) Vendel napján mise volt a templomban, hogy a jószágban ne essen kár. A Vendel-tisztelet kiskunsági meghonosodásánál szintén gondolnunk kell a Jászság közvetítő hatására. A XVIII— XIX. század folyamán a Kiskunság valójában a Jászság birtokállományához tartozott, a jászsági falvak expanziós törekvései elsősorban erre a területre irányultak.

60 A kiskunsági pusztákat jászsági állattartó gazdák bérelték. Ide hajtották le az állatokat legelni, közülük sokan végleg itt is telepedtek le. A redemptus kiskunsági puszták a tagosítás következtében a XDC században önállósultak és szakadtak le végleg a Jászságról. Ezeken a településeken fennáll annak a lehetősége, hogy a jász telepesek hatására terjedt el a Vendel-tisztelet, elsősorban a XIX. századi kirajzásoknál (Kisszállás, Lajosmizse) gondolhatunk erre. Kiskunfélegyházán a jászok által 18