Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

A rizstermelés területe nagyobbrészt a 9000/1948-as kormányrendelet alapján igénybevett telepekbó'l adódott, emellett azonban voltak helyek (Mezó'tur, Jászberény) ahol a földmüvesszövetkezet tulajdonát képező' rizsföldet adtak a csoportok keze195) lésébe. Történtek kezdeményezések arra is, hogy egyes termelőszövetkezeti csoportok a birtokukba adott rossz minó'ségü legelőket rizstelepnek építsék be. Ilyen ese196} tek voltak Dévaványán és Tiszagyendán. 1949 télutóján, tavaszelődén létrejött tszcs-k tagságának szociális összetétele ha nem nagy mértékben is, de eltért az előzőekben alakultakétól. Ezekben már több volt a saját földtulajdonnal rendelkező. Ez részben a január 15-Î felülvizsgáló bízott™ sági beszámoló alkalmával adott instrukciónak tudható be. "Igyekezni kell arra, hogy 2-3 uj törpebirtokos, középparaszt is legyen benne", (tí. a tszcs-kben) - hangzott ek197) kor az útmutatás. A február-március folyamán létrejött csoportoknál nőtt is az ujgazdák aránya, só't volt olyan eset is - nyilván a földmüvesszövetkezetek által átengedett területet használatba vevőknél - hogy az ujgazdák adták a rizstermelő csoport 198) tagságának többségét. Egy-két helyen igen kis számban régi birtokos szegényparasztok is bekerültek, ezek azonban valamennyien 5 kh alatti birtokok tulajdonosai . . 199) voltak. ' A rizstermelés térhódítása nyomán a termelőszövetkezeti szervezés irányitói e tevékenység szabályozását határozták el. A termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatához a rizstermelőkre vonatkozó kiegészítést készítettek. Sor került valamennyi rizses csoport felülvizsgálatára. Azoknak az esetében is,amelyek előzőleg már működési engeélyt kaptak. Ez alkalommal alapelv volt, hogy rizst termelő csoport hivatalos elismerést csak a III. tipus szerint érhet el. Néhány esetben , így Jászkiséren és Kenderesen az l.sz. földbérlőszövetkezeti és a 2. sz. tszcs esetében, alacsonyabb típusról lll-ra tértek át ennek nyomán. A másik fontos kívánalom a felülvizsgálók részéről az volt,hogy a saját tulajdonú földet is vonják be az azzal rendelkező' tagok a közös müvelésbe. Ennek azonban komoly akadályát jelentette, hogy sokhelyen a szóbanforgó földek a határban széjjelszórtan terültek el, így azok közös művelésbe vehetők nem voltak. Ilyen esetekben kivételt kellett tenni és a kívülálló földek meghagyásával kellett a csoportot megalakítani. Zagyvarékason pl. a rizstermelő'csoportot a felülvizsgáló bizottság előbb engedélyezésre nem is javasol- 132-