Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

re egy tábori üteg a falu kijáratánál van. Az ellenségről ' a— gyelőre semmi bird, Karcag jelenleg az ellenségtől centes, Dévaványában azonban ellenséges lovasság van,"/14/ Április 29-én délelőtt az ellenség ujabb nagy erővel tánadott, 3 11 órakor Karcagot a románok megszállták. Ezután r.ár Kisúj­szállást is közvetlen veszély fenyegette. A 4. hadosztály­parancsnokság elindult Ujszászra, közben a 4. hadosztály­hoz tartozó 46. ezredcsöport kettő százada és kettő ütegg Kisújszállás keleti szegélyét megszállva tartva biztosítot­ta a csapatok visszavonulását. /15/ Délután a románok déli és keleti irányból koncentrikusan vég­rehajtott támadása folytán a Kisújszállást védő, s a vissza­vonulást fedező egységek is állásaik elhagyására kényszerül­tek. /16/ így Kisújszállást az ellenforradalmi román csapa-' tok 1919. április 29-én a késő délutáni órákban megszállták. Nem sokkal ezután jelentette a Keleti Hadsereg Parancsnokság, hogy a kisújszállási különitmény az ellenság által megtámad­va Szolnokra vonul vissza,"/1.7/ Az ellenforradalmi román hadsereg egységei 1919. április 29­től 192o. február 28-ig — tiz hónapon keresztül - tartották megszállva a varost. A Vörös Hadsereg júliusi ellentámadása idején ugyan átmenetileg a románok visszavonulásra kényszerül­tek, s ez Kisújszállásra nézve annyit jelentett, hogy július 23-án estétől - július 25-ig a várost ismét a Vörös Hadsereg egységei tartották birtokukban. A román megszállás lo hónap­ja Kisújszállás történetének egyik legsötétebb fejezete. Ek­kor bontakozik ki az ellenforradalmi terror, amelyet éppen a románok bevonulása tett lehetővé, de amelyet a román csapa­tok által előidézett anyagi kár és erkölcsi nyomás még elvi­selhetetlenabbé tett, Megjegyezhetjük azonban, hogy a román megszállás első szakaszában - 1919. április 29-től július 23—lg - az ellenforradalom még nem érzi stabilnak a helyze­tét, hiszen az ország területének nagy részén proletárhata­lom van. Ezt bizonyltja a román hadsaregparancsnokság ren­delkezéseinek óvatos, látszólag barátságos magfogalmazása is, Lényegébea ezek a rendelkezések már július 23. előtt is a proletárdiktatúra rendjének'teljes felszámolását célozták. A Kisújszállás, és Vidéke 1919. május 25-i számában olvashat­juk : " ... A román parancsnokság a Követtanács és a direk­tórium működését beszüntette. / Ez természetes 1919.április 29—tőI értendő, mivel ekkor már a románok megszállták a vá­rost; a szerző megj./ A Népbizottság rendeleteit hatályta­lanította. Az ipar, kereskedelem, iskoláztatás régi rendjét visszaállitotta^ hirdetményben közölte t hogy nem mint ellen­- 113 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom