Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

csatoltak. így alakultak — a már előzőleg is működő — kereskedelmi hálózat lerakatai az egész Felvidéken, de főleg nagyobb helységekben: Érsekújváron, Ipolyságon, Rimaszombaton, Rozsnyón, Kassán, Sátoraljaújhelyen, stb. Érsekújváron már 1938 előtt vásárolt Bata egy kisebb bőrgyárat, amelyben vertikális rendszerben megfelelően egy kisebb cipőgyár is működött. A területi átcsatolás következtében már nemcsak kereskedelmi hálózattal, hanem bőr- és cipőgyárral is rendelkeztek Magyarországon. Az utolsó napokban már gépeket is szállított a zlini cég a gyár felfutásához. Közben már az ügyes Bata nemcsak 3 millió pár cipővel indította be a kereskedelmet, hanem — mintha egyik kezéből a másikba tenné — „bérbe adott" a CIKTÁ-nak 1938. december 12-én 78 üzlethelyiséget a Felvidéken és a Csallóközben, majd 1939. december 13-án Kárpát Ukrajnában 23-at. (Jellemző Batára, hogy a régi magyar várakból is többet megvásárolt. Például Bajnóczyt, Krasznahorkát cipőraktározás céljából, de egy szoba bennük a cég reklámcéljait szolgálta.) Az első közgyűlésen szervezeti módosításra is sor került. Kimondották, hogy minden tagnak annyi szavazata van, ahányszer a törzsbetétben- a 100 pengő bennfoglaltatik. A taggyűlés határozatképességéhez — korábban az alaptőkének háromnegyed részének kellett jelen lennie —, most viszont elegendő volt két olyan tag, aki a törzstőke legalább több mint felét képviselte. A látszatra engedékenyebb társasági szerződés tehát agresszívebb lett. A kis címletekre bontott részvény jegyek kibocsátásával közvetlenül is érdekeltté tette az alkalmazotti és tisztviselői kart. A kis címletűek a Kft-közgyűléseken közös képviselettel vehettek részt. így a megnövekedett részvények száma mellett az elhatároló szerep továbbra is a tőkések kezében maradt. A szerződés, régi és új változatában szándékosan kihagyták a munkások szabad szervezkedési és pártalakítási jogát. Ezáltal kénye-kedve szerint kiszolgáltatottak lettek a részvényeseknek. A CIKTA Kft. ügyvezetői az „igazi részvénytársaság látszatát keltve", ügyvezetői választásra készült, 1939. június 16-ára az ügyvezetők megbízatása lejárt. Az első közgyűlésen a Bata Rt. zlini céget MLYNEK Bohumil és dr. Bata A. Jánost NEMCSIK József képviseli. Az 1938. évi mérleg tisza nyeresége 25 097 pengő volt,

53 A „társaság'' működésében először találkozunk az alkalmazottak és családtagjaik szociális segítését célzó intézkedésekkel, amelynek fedezésére „AZ ALKALMAZOTTAK SEGÉLY ALAP"-jára ezen a közgyűlésen 10 000 pengőt aranyoznak elő. További 15 000 pengőt szavaznak meg az „ALKALMAZOTTAK KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SPORT ALAP"jára. Ezen intézkedések rendkívül pozitívnak látszanak, de nincs másról szó, mint csupán arról, hogy a tőkés érdekeket kiszolgáló alkal2C