Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)
Munkáshatalom képviselői ültek egymással szemben a zöld asztalnál. Az évi nyereség szép: 538 406 Ft, s több az előzőnél.s? SIPOS Bálint párttitkár szép hozzászólásában a háborús károkra, pusztulásra emlékeztetett. „Nem volt elég ennek helyrehozásához a dolgozók jóindulatú igyekezete, szükség volt anyagi támogatásra, s ebben elsősorban a csehszlovák anyavállalat volt segítségünkre." Ezt a szocialista szellemből fakadó segítséget a munkásság kellően értékeli. A martfűi munkásság célja, hogy a két ország között egyre jobban erősödő barátságát elmélyítse ..." Azonban váratlan kérdés, miért határozott most az anyavállalat a tiszta haszon szétosztása mellett? Ui. a cseh küldöttek megbízatásuk szerint előadták, hogy a nyereség közel felét, 240 000 Ft-ot ez évben a szabályok szerint szét kell osztani a részvényesek között. (Ez tehát főleg a SVIT-műveket álletné.) Ez pedig merőben szokatlan volt, mert még tőkés időkben is a tiszta hasznot tartalékalapba helyezték, vagyis az üzem céljaira maradt meg. SIPOS Bálint szerint a martfűi gyárnak igen nagy szüksége lett volna épp most e szokásos eljárásra. KUCERA Bohumil válaszában kifejtette, hogy a Cseh Nemzeti Bizottság rendelkezett így. A részvényeseknek jogukban áll a nyereséget birtokukba venniök, s nekik nincs joguk ezt nem érvényesíteni. A Cseh NB-nek a maga szempontjából valóban igaza volt. Mi lenne itt a helyes megoldás? Olyan, amely mindkét munkásosztály eddigi szép barátságához méltó döntést ad? Mi legyen egy népi állam területén maradt másik népi állam érdekkörébe tartozó üzemmel? A cseh és magyar népi államok megtalálták a helyes megoldást épp ezekben a napokban, s a „Csorba-tói egyezményében szövegezték meg. E szerint az ilyen üzem azé a népi államé, amelynek területén fekszik. így fél hónap múlva, 1949. július 25-én eldőlt a felelet az utolsó közgyűlés kérdésére is. 38 A Csorba-tói megállapodások végrehajtására létesített vegyes bizottság határozata értelmében a SVIT NB vállalattal szemben fennálló mindennemű tartozás, ugyanígy követelés megszűnt. Megszűnt ezzel tíz évi változatos tagságú működés után a CIKTA Rt. is. Megszűnt a kezdeti „szép" tőkés jellegű egyetértés, melyet a profitérdek tartott össze. Megszűnt a későbbi testvéries, helyes, de egyes pontokon kikezdhető cseh népi jellegű, magyar részvénytársasági kapcsolat. 1949 augusztusában a vállalat a Minisztertanács által kinevezett igazgatót kapott LIEBE István, a párt régi harcosa személyében. 39 Rajta keresztül ismerték meg a? üzemben, hogy mi a különbség a kapitalista és a szocialista vezetés között. Az üzem dolgozói még ma is szeretettel gondolnak Liebe Istvánra, aki az államosítás első éveiben nagy nehézségekkel küzdve vezette a gyár életét. 110