Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

csépeletlen. volt* A rendelkezés "megjelenése után községünkben. pártközi népgyűlésen ismertették a földművelésügyi miniszternek a termelés megindítása érdekében 1945. január 25-én kiadott felhívását : A magyar föld nagy része megművelet— lenül tekint ránk, leendő uj gazdáira, és termékenyítő munkánkat várja. Ha megmunkáljuk és bevetjük a magyar földet, barázdáiból az élet tekint felénk, A mindennapi kenyeret fogja számunkra megérlelni. Ha elhanyagoljuk, a halál és az éh— inség hoz hazánkra ujabb szenvedést.,, Ne várjon hát senki biztatást

% vagy kény — szert a termelő munkára, hanem saját maga, családja és a nemzet érdekében szívvel-lélekkel^minden ereje megfeszítésével végezze a termelő munkát." E felhívás hatására mindenki a kíntlévő terményeit igyekezett hazaszállítani. Az elhagyott uradalmi földeken lévő tengerit közerővel törték le. Az elhagyott nagybirtokokon található cukorrépából mindenki annyit szedett

r amennyire háztartásában szüksége volt és azt házi eljárással cukor— pótló gyanánt használta fel. Nagyobb feladatot jelentett a cséplés meg — indítása. A csépeletlen gabona a határ megköze lithetetlen, szétszórt helyein volt, a községben pedig egyetlen gőzgép maradt csupán, Pusztagyendán egy kölcsön gőzgéppel kezdődött meg a csép lés, Roffon pedig három üzemképtelen traktor^ javítottak ki és azzal indult meg a munka. Az ősziek pótlására tavasziakból vetettek többet. 194-5. júniusáig földbe került 12oo kh.tavaszi búza, 15oo kh tavaszi árpa* 24-19 kh. kukorica, 35o kh. burgonya, 25o kh takarmányrépa, 613 kh borsó, 796 kh napraforgó

r 5o kh dohány

t 64 kh köles, 23 kh kerti növény, 8?9 kh lucerna, 4-OQ kh