Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

hallgatni a repce pusztulását,pattogását... - Mennyi termett ? — Holdankint 11 mázsát csépeltünk» Az-aszály 8 mázsásra zsugorította a búzatermést. Az életet» Az emberek pedig dolgoztak. Siska agronómus 12—14 órát kerékpározott, hogy nézze,- tapasztalja a mezei munkát. A tengerit szanaszét vetették. Az aratásig csak egy kapa lást kapott. Az asszonyok hajnalban keltek, hogy gyalogosan'reggelre a dirib—darab tengeritáblába érjenek. A tagok egymástól lo—15 kilóintéres távolságban dolgoztak« Csakhogy ezzel a helyes üzemszervezéshez nem adott segítséget az ilyenolyan jelentéseket szorgalmazó járás. Időnként többen foglalkoztak a számadásokkal,, mint a mezei termeléssel. A tengerig a cukorrépa, a répa betakarításához meg november—decemberben, társadalmi segitséget kértek a járástól,, a gyáraktól,.» A tagság is a határban fagyoskodott. Dorkota főzte a teát, я bort is mért a téli munkát végzőknek .,, Ugy gondolom, hogy 19 5 o— 51—52. években nem annyira az

b

apró termelési számok, a hiányos könyvelésben talált adatok, inkább a tagság hősi magatartása maradandó.Éhesen, rongyosan is vállalták a termelőszövetkezetet. JV- A <At Simon Sándor mondta í — Abban biztunk,hogy eltart minket a tiszaföldvári föld, mert itt cselédeskedtem, s láttam, hogy az uraság jól élt. Van tehát a földben annyi его, hogy általa sza— badembar médján, élhetünk majd l X x X Nézem az Írott emléket; az 1952. évi jegyzökönyvet is. 81