Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

1919. április 26, fordulópontot jelentett a tiszántúli hadmüvel©"* tek menetében. Ezen a napon már látni lehetett, hogy a Vörös Hadsereg alakulatai a kialakult helyzetben képtelenek feltartóztatni a románok előnyomulás át, s igy a Tiszántúl kiüritése elkerülhetetlenné vált. "A. Keleti Hadsereg kudarcának egyik döntő oka,, a Székely Különítmény vezetőinek árulása volt. E hadosztály áilandó visszavonulása nemcsak harcászatilag járt igen suiyos következményekkel, hanem a Vörös Hadsereg e legjobban felszerelt egységének visszavonulása a többi alakulatra is igen demoraii-zálólag hatott." Hiába, érkeztek a csapatok a. keleti frontra, a gyors visszavonulás következtében ezek összpontosítását nem lehetett végrehajtani. így érthető,hogy "április 26.után a Keleti Hadsereg parancsnoksága legfőbb feladatát abban látta, hogy biztosítsa a visz-szavonulás zavartalanságát és létrehozza a feltételeit a későbbi ellentámadásnak.** Kisújszállás közvetlen közelében folyó védekező harcok tehát - a Keleti Hadseregparancsnokság által elhatározott stratégiai elképzeléseknek megfelelően - azt a célt szolgálták, hogy e harcok fedezete alatt biztosítsák a csapatok visszavonulását az összpontosítási területre. Ez egyáltalán nem jelentette azt,hogy városunk körül jelentéktelen csatározások folytak, sőt Kisújszállás földrajzi helyzetéből adódóan, /fontos vasút— és útvonal mellett/ komolyabb védekező harc okra, fontos hadmozdulatokra is sor került. Április 28-án a keleti front északi szárnyán és középen is isméi nagyobb erővel támadták a románok a Vörös Hadsereg védelmi állásait.Kisuj

száilast és környékét a 4,hadosz'táiy védelmez-* te;."A 4.hadosztály védőszakaszában a késő délutáni órákban a 7. és 6. román hadosztály egyesitett erőkkel indított támadást a Hortobágy-csatorna -vonalában lévő védőállások ellen.,. Röviddel a támadás megindulása után a Püspökladány-karcagi műúttól északra a szentágotai hadnál nagyobb ellenséges erők áthatoltak - 64 -