Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

aztán másikét végzik el. Volt rá eset, hogy más munkával segítették vissza." (Boldogkőváralja) „A kisebb gazdák néha segítettek egymásnak tengerit törni, krumplit vájni. A nagyobbak nem. Azoknak pénzért végezték el." (Matolcs) „Segíteni a szomszédokat hívják és természetesen a rokonságot is. Együtt törtük le a tavaly a szomszédommal, meg a testvéremmel. Még egy napig sem, tartott, nem volt sok." (Oros) „Kisebb gazdáknak a rokonok vagy a szomszédok mentek segíteni répát felszedni, tengerit törni, krumplit ásni. Attól függött, hogy kivel dolgozott, hogy milyen volt a szomszédja. A rokonnál sokszor többet ér egy jó szomszéd." (Nyírgyulaj) „Krumplivájáskor nem igen hívnak segítséget, (mert azt a család is elvégzi, nincs olyan sok. A nagyobb gazdáknak meg részeseik vannak. A nő kapával kiborítja a fészket, a gyerekek felszedik kosárba, a férfiak meg zsákolják, de segítenek ők is szedni." (Fehérgyarmat) A kendernyűvés mindenütt női munka, noha igen nagy erőt igényel. A férfiak Csak alkalmilag vesznek részt benne. Hogy egy-egy kenderföldet hamar elvégezhessenek, a nők összefognak erre a munkára. A kender többi munkáját is közösen végzik a nők, mert egyedül igen hosszadalmas és unalmas. „Nyövéshez is szoktak segítséget hívni, ha sok a kender. Ilyenkor a közelebbi rokonok ímennek segíteni. Lánya, ímenye." (Regéc) Az áztatást rendszerint több család végzi együtt és a férfiak is bekapcsolódnak a munkába. „A férfi megy be a vízbe és készíti el az áztatót. Elrekeszti. Lecövekeli. A nők a imélyebb vízbe be sem mernek menni." (Szamosszeg) „A Túrban áztatnak, a híd lábánál. A férfiak szekérrel több család kenderét is kiviszik, leverik a cöveket. Ide a nők nem mernek belemenni, mert mély a víz." (Fehérgyarmat, Kisar) „A fiatalság nyárutói (augusztus vége) szórakozása a dörzsölő. A kenderrostot tilolás után dörzsölik, hogy ne legyen éles. Ezt a munkát egyvégbeli lányok együttesen végzik. Mindenki mindenkinek segít az egy bandába tartozók között." (Szabolcs m.)

192 „Kendert, nyűni, áztatni, kihányni, dörzsölni csak vasárnap tudnak. Vasárnapi munka' a nőknek. Megvendégelik a segítőket." (Szabolcs ni.)

193 A fonó a fiatalság egyik legfontosabb társasmunka alkalma. Nemcsak a munka helye, hanem a szórakozásé is.

194 Hasonló szórakozási alkalommal egybekötött a többi feldolgozó munka is. A lekvárfőzés, melynek különösen Szatmárban vannak nagy hagyományai, a tollfcsztás, tengerihántás, babfejtés stb. valamennyi olyan munkaterület., melyet ugyan egyedül is elvégezhetne a család, de a közösség meggyorsítja és szórakozási alkalommá teszi ezeket a munkákat. Nem, egy esetben, pl. a szilvamagvalás, lekvárfőzés, pedig a termelvény romlástól való megóvását is elősegíti azzal, hogy többen gyorsabban elvégzik. A családi munka fogyatékosságait tehát a népi társasmunkák szorosabb faluközösségi szervezeten alapuló rendszere pótolja és egészíti ki. A kiscsaiád gazdálkodása, saját földjének megművelése így a tőkehiány ellenére is zökkenőmentes. Ebben a munkában az egymásra utaltság szigorú munkaerkölcsöt alakított ki, s hozzájárult ahhoz, hogy a munka technológiai elemei változatlanul, egységesen öröklődjenek a közösségben. A társasmunkák biztosították, hogy a kapások előretörésekor felbomlott régi munkaritmus átalakulhasson, s a nagyobb fokú gépesítésig a termelés zökkenő nélkül folyjék. 192 OlVTUTAY GYULA: A szerelem Ajakon a házaséletig. 171—176. (Szerk.: Dienes István: Szabolcs vármegye.) Bp. 1939. — 173. 193 KISS LAJOS: A falusi szegény ember ... 74. 194 A fonó ilyen jellegéről később részletesebben szólunk. 99