Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

ibérért művelték és ezeket a birtokokat nem osztották ki részükre. A földesúri hatóság megszűntével a földesúr mentesült a birtokkal járó állami funkciók (közigazgatás, honvédelem, stb.) végzése alól és a piacra való termelés kapitalisztikus hajlamokat ébresztett benne: mindig több és több bérmunkást alkalmazott és így a földesúri gazdaságból nagybirtok, mezőgazdasági nagyüzem lett. A zsellérek számára a meginduló árvízvédelmi, út- és vasútépítési munkálatok biztosítottak munkaalkalmat, •de mikor ezek megszűntek és a technikai újítások, cséplőgépek alkalmazása és a termelés racionalizálása a mezőgazdasgában is egyre több munkáskezet tett feleslegessé, kialakult az abádszalóki agrárproletáriátus is. Az elnyomorodás indította meg 1880 körül az Amerikába való kivándorlást is.

12G Az, 1867. évi országgyűlés megalkotta a XII. törvénycikket, amely becikkelyezte a kiegyezést. Ezzel az abszolutizmus megszűnt. Az 1869. évi IV. törvénycikk a régi megyei és városi bíróságokat megszüntette és helyette királyi bíróságokat, nevezetesen törvényszékeket és járásbíróságókat állított fel. A királyi bíróságok megszervezése hosszabb időt vett igénybe, úgyhogy azok csak 1872. január 1-én kezdhették meg működésüket. Abádszalók is királyi járásbíróságot kapott, melynek illetékessége a következő községekre terjedt ki: Abád, Szalók, Derzs, Szentimre, Kisköre, Süly, Kőtelek, Tiszabő, Roff, Bura, Kenderes, Fegyvernek. Első járásbírónak Vezekényi Gyulát nevezték ki, mellette albíróként Török Alajos működött.

187 Az 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek régi szervezetét (szabad királyi város, földesúri hatóság alatt álló város, mezőváros, falu) megszüntette és azok helyett új szervezetet (törvényhatósági joggal felruházott város, rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség) alakított. Abád is, Szalók is eddig falu volt: ettől kezdve mindegyik nagyközség lett. Tiszaszalók pecsétje halat ábrázolt a tiszai halászat egykori jelvényeként.

129 Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezése alapján Heves-Külső-Szolnok megye kettészakadt: Külső-Szolnok megyét, a kishevesi (tiszántúli) kerületet, a jász-nagykun kerületet Jász-NagykunSzolnok megye néven egyesítették. A kishevesi kerületből hat község Heves megyében maradt. Abádot és Szalókot Jász-Nagykun-Szolnok megye felsőtiszai járásába osztották be, melynek székhelye előbb Kenderesért volt, de 1893-ban Kunhegyesre helyezték át.

130 1887-ben megépült a mátrai vasút, mely Kisújszállást Kisterenyével :köti össze. A Tiszaszalóktól 5,5 km távolságra eső állomása a Szalók— Taskony nevet viselte, a másik megállóhely Szalók határában Kisgyócs nevet viseli ma is.

131 A vasútnak igen nagy szerepe van a község fejlődésében: bár az aránylag távol levő vasútállomás nehézkessé teszi az utazást, ma a különböző autóbuszjáratok lényegesen enyhítik az odajutás fáradalmait. , 1896-ban közóhajra egyesült Abád és Szalók Abádszalók néven.

132 Idegenek, nem idevalósiak nem is sejtik, hogy még egy évszázada sincsen a mái közigazgatási egység megalakulásának. Az első világháború eseményeiből 1914-ben kitört az első világháború. Abádszalók fiai a 68. közös gyalogezredben, a 13. közös huszárezredben, a 29. honvéd gyalogezredben és raz 1. honvéd huszárezredben szolgáltak és jóformán a háború minden 58