Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

at Bere-sziget választotta el a Tomaj nembeli Sebestyén birtokától. A püspöki birtok szomszédos volt a Szalók nemzetség tulajdonát képező Bere-erdővel és Aranyos erdővel.

35 (Nana hajdan a Tisza partján feküdt, honnan a lakosságot Eszterházi egri püspök telepítette jelenlegi helyére az árvízveszélyek miatt.) Az 1261. évi oklevélben említett Tomaj nemzetségbeli Sebestyén az Abádi Péter fia volt.

36 1251-ben az abádi rév vámjövedelmét Dénes nádor fiai szedték, akik azt a tatárjárás óta birtokolták. Dénes nádor a Tomaj nemzetségből •származott, és 1241-ben Béla király őt küldte a Vereckei szoroshoz, hogy a tatár betörést megakadályozza. Itt azonban vereséget szenvedett és megmaradt csapatával a tomaj i vízi várba menekült.

37 A vízivár elnevezés utal az akkori terület vizenyős-mocsaras voltára. Mai emléke a jelenlegi Tomaj pusztában levő Csukáslapos, amely a középkorban halászó hely volt. A hagyomány szerint a tóban levő csukáktól kapta nevét.

38 A lesencetomaji Tyák (Chaak) fiai 1251-ben kivívják, hogy az abádi rév jövedelmének harmada ezentúl őket illesse. Később Tyák 1261-ben, majd lesencetomaji Ampod egyezkedik a Szalók nemmel a Tisza abádi szakaszára.

39 1270-ben a Szalók nemzetségbeli László és Márk a Tomaj nemzetséggel megállapodást kötött Szalók és Bére birtokáról, valamint a tiszai rév használatáról. Eszerint a balparti rész Bére faluval a Szalók nemzetségé lett.

40 1340-ben a Tomaj nemzetségbeli Losonczi István panaszt tett I. Károly királynál, hogy Tomaj monostor nevű faluját a szomszéd területen lakó kunok megtámadták, és ott több bűncselekményt követtek el A király utasítására az egri káptalan Szalóki Miklóst küldte ki az ügy megvizsgálására. 1349-ben I. Lajos király oklevele az Abád és Tomajmohostor falu környékén lakó kunokhoz szól: a király megparancsolta nekik, hogy ne tegyék többé Losonczi István birtokainak és halászóhelyének háborgatását. 1251-ben Losonczi Zsigmondnak Temajon és Bánhalmán lakó jobbágyai a szomszédos királyi kunokat háborgatták birtokaik használatában. Ezért Báthori István nádor, a nádori bíróság tagjaival Hegyes (Kunhegyes) községben megjelent, és a helység határait megállapította. Eszerint Szalók és Tomaj felé a határ: Kettőshalom, Ravaszlyuk, Rekettyésfertő és Telekhalom háta elnevezésű helyek lettek.

41 1282-ben Szalóki Mártont a lázadó kunok megtámadták, és ő a Tiszán keresztül úsztatva menekült előlük. Menekülés közben az 1270-iki határ jelölő levél a vízre esett és megázott. Ezért 1284-ben átíratta és megerősíttette.

42 1290-ben Abádot IV. László király a Semjén családnak adományozta, mint magvaszakadt család birtokát, azonban ezek nem tudták elfoglalni.

43 Domokos fia István, Abádon lakott, és birtokát haláláig megtartotta, de még 1327 előtt magtalanul elhunyt, özvegye Budán klarissza apáca lett, és hozományát Abádi Lóránttal fizettette ki férje családi birtokából.

44 A Tomaj nemzetség Losonczy ágából származó Tamás, István és Dezső sokat pereskedett az Abádi ággal, míg 1335-ben az ősi jószágok használatán meg nem osztozkodtak. 1348-ban István és Dezső az abádi révet szerették volna életre kelteni. Heves megye mellettük bizonyított, úgyhogy be is iktatták őket a rév birtokába, azonban elkéstek, mert I. Lajos király egy évvel előbb, 1347-ben minden Poroszló és Várkony között levő révet megszüntetett. Ennélfogva a rév birtoklására vonatkozó perét István fia Dénes 1355-ben Poroszló földesurával, Miklós pécsi püspökkel szemben elvesztette.

45 49