Szabó István szerk.: Városi polgárok a századelőn (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Bagi Gábor: Az utcarészlet és a trafik

ü A üA 0 ^'IIIM^ IK ügy Suchard-édesipari termék reklámja a századfordulóról század közepétől jelentek meg hazánkban. Előbb a nyugati termékek tűntek fel (Philippe Suchard — 1825, Franz Stollwerck — 1839, Henry Nestlé, Joseph Fry), majd a kiegyezéstől a megerősödő magyar csokoládégyárak termékei is megjelentek a piacon. Különösen az 1868-ban Budapesten Stühmer Frigyes által alapított cukorkagyár (a Budapesti Csokoládégyár őse) vált népszerűvé. Mellette 1906-ban Gerbeaud Emil, Seitz Gusztáv, Schmidt Viktor és Vikus Károly budapesti, Weisz József soproni, a Schundt győri, a Stollwerck pozsonyi és brassói, Fischer Antal nagyszombati, Wieder Ármin és Béla zsolnai üzemei voltak jelentősek. 1914-ben jött létre a Hunnia, 1920-ban pedig a Szerencsi Csokoládégyár Rt. gyára. Trianon után a Stühmer, a Gerbeaud, a Hunnia és a Katiin jelentette a magyar édesipart. Utóbb a Mául, Meinl és a Hindu csokoládégyárak alakultak meg, s a Stollwerck is létrehozta budapesti leányvállalatát. Általában 1920-ig a külföldi termékek viszonylag nagy száma volt a jellemző. A szolnoki trafikokban fellelhető csokoládé- és cukorkaáruk az 1920-as évek elején jórészt egyezhettek a helyi Vidor-féle cukorgyár- és üzlet kínálatával. 1925-ben innen az alábbi termékek és árak ismertek: savanyúcukorka 10 dkg 3600 Korona cocus csemege 10 dkg 4000 Korona selyemcukorka 10 dkg 4500 Korona Sálon cukorka 10 dkg 3200 Korona Dragé 10 dkg 4500 Korona finom csokoládé 10 dkg 5000 Korona csokoládé bonbon (Praliné) 10 dkg 5000 Korona csokoládé tojás ldb 1300 Korona csokoládényúl ldb 2800 Korona A kiállítás tárgyai között a Stühmer, a Szent István, a Kugler, Gerbeaud és szerencsi csokoládék szerepelnek, jól átfogva a korszak kínálatát. 67