Földvári Füge, 1999 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1999-03-10 / 5. szám

Tiszaföldvár történetéből

Autóbusszal a tiszafölditárí tanösvényen XII.

A Bartha nevű autóbuszmegállónál balra kanyarodunk a Homoki úton kelet felé - új nevén a Döbrei János úton - s elérkezünk az országos hírű Gyógypedagógiai Intézet térségébe, nemkülönben a Kovács testvérek egykor nevezetes borpincészetéhez. 1934- ben a Budapesti Hírlap egy képes mellékletet jelentetett meg az ország híres borászati helyeiről. Ebben a mellékletben szerepel a "Kovács testvérek" szőlőgazdasága, Homok címmel a borászat is, két képpel: a szőlőtelep és egy pincerészlet. A remek füzethez Kállay Miklós földművelésügyi miniszter írta az előszót. E füzet második lapján szerepel Kállay arcképe is. Az előszó négy nyelvű: magyar, német, angol és lengyel.

Keressük meg a Muzsikás dűlőt. Az utca végén egyszerű ház állott. Ebben lakott dr. Bányai Kornél, aki tanár volt az Iskolatestvérek vezette gyermeknevelő intézetben. Elhagyott, árva, szülők nélküli fiúk intézete volt, a Beniczky család alapította a Singapore mellett elhunyt Beniczky István és gróf Waldeck Valéria emlékezetére. Különféle ipari foglalkozásokra tanították őket: könyvkötő, asztalos, cipész, szakács, stb. Kiváló fúvószenekaruk volt. A bolsevista rendszer csinált ebből az intézetből gyógypedagógiai intézetet hatalmas apparátussal és hírnévvel, időnként kiadott évkönyvvel. Itt dolgozott az Iskolatestvéreknél jó néhány évet Bányai Kornél, majd átkerült tisztviselőnek a Kovács testvérek borpincészetébe. Bányai Kornél az Ady utáni költőnemzedék jelentős tagja volt. Erre Németh László hívta fel a figyelmet "Örök arc" című értekezésében 1927- ben. /Megjelent a "Készülődés" c. kötetben 1941-ben./ Válogatott versei "Vasénekű testvéreim" című szép kötetben jelent meg 1967-ben. Kár, hogy nem adták ki minden írását, naplóját egy-két kötetben. Nagyon sok cikk, értekezés, tanári szakdolgozat jelent meg Bányai Kornélról a "Vasénekű testvéreim" megjelenésekor. Ekkor szervezte meg Bányai Kornél fia, Bányai László agrármérnök, tudományos kutató és Szlankó István tiszaföldvári múzeumigazgató a Gyógypedagógiai Intézetben a Bányai Kornél emlékszobát. Szerepel ez az emlékszoba az 1996-ban megjelent "Magyarország múzeumai" c. kötetben, a 170. oldalon, "Tiszaföldvár - Homok Bányai Kornél emlékszoba" címen. Végre valakiről elmondhatjuk, hogy van emléke a városban a halála után is. Igaz, hogy az emlékszoba két embernek köszönhető, meg a Gyógypedagógiai Intézet segítőkészségének.

Azt az egyszerű házat, ahol a költő lakott, lebontották, a helyébe csicsás skatulyaházat/ /egyenházat/ építettek. E ház oromzatán helyezték el az emléktáblát, amely tanúsíthatja, hogy itt lakott dr. Bányai Kornél. íme! Van emléktáblája is a költőnek, de szobra még nincs. Illendő lenne egy büsztöt felállítani a Hajnóczy József Gimnázium előtti parkocskában. Müvei ihlették néhai Szabó András gimnáziumi tanárt remek diákszínpadi mű megírására, rendezésére, előadására, az országos hírnévre.

Folyóirattáramban itt vannak a Bányai-verseket közölt Nyugat-számok. Ma megfizethetetlenek, nem kaphatók, még antikváriumokban sem. A költő jelentőségét abban látom, hogy ő volt az, aki az elsők között meglátta az aszályos, szikes, időnként belvízborította Alföld, az alföldi parasztok különleges fájdalomkomplexusát, sorsát, a rideg szik, az aszály és a belvíz világát, s remek versekben adta vissza látomásait, megérzéseit. A paraszti szomorúságokat-nyomorúságokat szoros összefüggésbe tudta hozni a lelki-szellemi elemekkel, a természeti elemekkel. Az Alföldből kifakadó nyomorúságok mások, mint a Dunántúliak! Ezt a különbséget kevesen látták meg eddig: báró Juszt Zsigmond regényeiben, Vadnay Andor Csongrád vármegye alispánja, Csizmadia Sándor, a költő, Féja Géza, Kiss Lajos népdalgyűjtő, aki Hamletreminiszcenciákat tudott összegyűjteni a magyar népdalkincsben, Bálint Sándor, a szakrális népdal nagy tudósa, Kálmány Lajos plébános, majd csak főtisztelendő úr, Győrffi István, Somsich Gyula, Péter András, Sinka István, Erdélyi József, Szabó Pál, Veres Péter, stb.

A fentebb említett egyszerű szőlővidéki házból ment el a szomorkás költő betegségével Szolnokra - meghalni. Ott nyugszik Szolnok temetőjében. Holott itt lenne a helye díszsírhelyen exhumálás és ünnepályes dísztemetés után. Országos jelentőségű dr. Bányai Kornél munkássága. Ott lenne verseinek helye /a legjobb verseinek/

a legjobb magyar vers-antológiákban! Szép emléket állított Bányai Kornélnak Bistey András tanári szakdolgozatában: "Bányai Kornél" 1972. Szolnok, 116. oldal. Készült Szolnokon 1972. október havában 500 példányban A/5 méretben a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár reprográfiai üzemében. Kiadta a Szolnok Megyei Tanács VB Művelődési Osztály támogatásával a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. Felelős kiadó: Szurmai Ernő igazgató.

Itt van a púp a hátunkon: a helyesen kertvárosnak elkeresztelt homokvidék, szőlővidék. Más "rendes" helyen úgy építkeznek, hogy egyes lakásrészt ki lehessen adni nyaralóknak, túristáknak, idegeneknek, külföldieknek. Van villany, víz, kályha, esetleg gáz, lehetőleg vízöblítéses WC, s nem budi! Meg konyha, vagy élelemmel való ellátás, gépkocsiszín. Üzletek. Ha ezek meglesznek, akkor lehet hozzáfogni a Kertváros úthálózatának kiépítéséhez. S lesz fáról-bokorról szedhető gyümölcs, bogyós gyümölcs és jó levegő, esetleg lehetőség a nudista napozáshoz. Ma még a többség mintha magának építkezne. Még vita tárgya lehet a Kertváros idegenforgalmi-turisztikai felhasználhatósága és a most alakult hegyközség közötti viszony néhány problémája. Bár a hegyközségi rendtartásnak biztosítani kellene a szőlő, bor, gyümölcs, zöldség szabadforgalmi értékesítésének minden lehetőségét. Ne csináljunk újabb tsz-korszakot! Tiszaföldvár borai kommersz borok, kvaterkáló borok, feljavításra szorulnak, vagy a szőlőtőkék kicserélésére kerülne sor, értékeseb fajták telepítésére.