Földvár, 2002 (4. évfolyam, 4-11. szám)
2002-10-09 / 10. szám
Nemzeti gyásznap 2002. október 6.\ _______________________________/ А II. Magyar Szabadságharc 13 kivégzett hős tábornokáról emlékeztek meg országszerte október 6-án. A megemlékezéseken hallhattunk a tábornokok pereiről is, amelyek koncepciós jellege senki előtt nem lehet kétséges. A mai kárpát-medencei nemzeti-etnikai feszültségekre gondolva példaértékű és külön kiemelendő az a tény, hogy tábornokaink több mint fele nem is magyar anyanyelvű volt. Ennek ellenére vállalták a lázadás és felségárulás vádját a magyar szabadság elnyerésének csekély esélyéért cserébe, és ezért az életüket is hajlandóak voltak feláldozni. Tettük, tartásuk, emberségük, kitartásuk, példaértékű mindannyiunk számára, melyet feltétlenül meg kell őriznünk a jövő nemzedéke számára. Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewfíy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyennekei nyomorultul pusztulj anak el!" E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az időben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bűnhődnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a későbbiekben az uralkodóra és családjára. 1. Ferenc József első gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt. 2. Sógornője, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megőrült. 3. Alig két héttel később Habsburg Matild főhercegnő tűzhalál áldozata lett. 4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlőtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt. 5. 1889. Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos. 6. 1891-ben a tengereken eltűnt a főhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel. 7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly főherceg. 8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László főherceg. 9. Tűzvész áldozata lett Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője. 10. 1898. szeptember 10-én Genfiben egy Lucheni nevű anarchista leszúrta Erzsébet királynét. 11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild főhercegnő. 12-13. Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. Palágyi Lajos Az aradi vértanúk Szabadságharcunk letűnt napvilága, Te vakító nap a század delén, Nem pazaroltad sugarad hiába, Bár vak sötétbe halt az égi fény, Eszméiden nem győzött az enyészet, Örökbe hagytad halhatatlan részed', Fényeddel fényt hint késő századokra A tizenhárom vértanú alakja. S ők élni fognak, élni mindörökkön, Szent lesz, örökké szent a sírgödör, A míg az eszmény ki nem hal e földön, Míg magyar szellem még magasba tör, Az igét, melyért éltet áldozának, Szívébe írták az egész hazának, Utódtól fogja hű utód tanulni: Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni. 2002. október 9. 6. oldal
