Földvár, 2001 (3. évfolyam, 1. szám)
2001-01-01 / 1. szám
Földvár 7 MIKOR AIT IS ÖnntPLÍM? Az újság decemberi számában olvastam a Kis karácsony, nagy karácsony... című írást D-né tollából./ Ha tudnám ki Ő, közvetlenül is megköszönném neki írását!/. Nagyon örülök, hogy megoldást keres és választ próvál adni olyan fontos kérdésre, mint: HOGYAN, MIKÉNT KELL/ENE/ ÜNNEPELNI? Nem könnyű persze megtalálni a megoldást, a választ. Főleg ha nem azt vizsgálkjuk meg mindenek előtt, hogy MIT/ esetleg KIT/ lehet és kell ünneplésünk középpontjába állítani. Mert ugyebár teszem azt egy családi ünnep sem úgy jön létre, hogy valamely jószándékú szülő vagy gyermek kinéz egy napot a naptárban és meghirdeti a család tagjainak: ez és ez a nap legyen ünnepnap számunkra. Hanem ugyebár tudva, hogy melyik családtagnak mikor van például születés vagy névnapja, esetelg a szülők házassági évfordulója, esetleg nagydiák gyermek ballagása, hát magától értetődik, hogy az lesz ÜNNEP! így van ez egy nemzet, egy nép életében is. Megtanuljuk az iskolában, mikor történt valami ünneplésre méltó történelmünkben, s arra emlékezve, s annak megfelelően ÜNNEPELJÜNK. Persze még véletlenül sem április 4-én tűzünk hajtókánkra kokárdát, és nem a mohácsi csata napján koszorúzzuk meg az aradi vértanúk emlékoszlopát. Nos ami miatt D-né is tollat ragadott, egy éppen sorra követkető ünnepe volt orzságnak, világnak. KARÁCSONY! Úgy érzem nem véletlen, hogy sokan csak munkaszüneti napként élték meg ezeket a jeles napokat, vagy jó esetben de szintén CSAK a szeretet ünnepeként. Sokan ugyanis nem tudják ma már, hogy mire is emlékezhet vissza az emberiség december 25-én évről-évre. Azok sem tudták most ezt meg, akik elolvasták a fenti írást. így nem nagyion remélem, hogy jövő ilyenkor jobban, helyesebben ünnepelnek majd. Ráadásul a cikk utolsó sorai - gondolom véletlenül - elég furcsán idéznek egy sokak által ismert szövegből. Az idézet első, s hogy úgy mondjam meghatározó része ugyanis kimaradt az idézetből. A Házi áldás ugyanis úgy kezdődik, hogy HOL HIT, OTT SZERETET... Tamási József plébános atya Idő és Örökkévalóság Ura! Vízkereszt napján (jan. 6-án) bezárultak a szentévi kapuk a római négy főbazilika bejáratainál és még néhány helyen a világban. Legközelebb talán majd csak 2033-ban nyitják meg újra, a megváltás, vagyis Krisztus halálának és feltámadásának 2000. évfordulóján. Egy-egy ember nem sok szentévet ér meg rövid életében. Ezért kell nagyon kihasználni az ilyen alkalmakat. S persze a Szentév vége nem azt jelenti, hogy befejeződött valami, sokkal inkább azt, hogy bezártunk magunk mögött egy kaput, hogy egy új térben s még inkább időben éljük meg még hátralévő napjainkat, éveinket. Nem tudjuk mennyit szánsz még nekünk. Talán én vagy valaki más már úgy szerepel a terveidben, mint aki ebben a 2001-ik évben kell, hogy eléd álljon az elszámolásra. De jó lenne, ha nem kellene aggódnunk emiatt. Ha készen állnánk bármikor becsukni magunk mögött a kaput, s nem kellene szégyenkeznünk egyetlen mögöttünk lévő napért, évért. Persze voltak már eddig is eltékozolt perceink vagy akár éveink is, s persze, hogy sokszor vétkeztünk GONDOLATTAL, SZÓVAL, CSELEKDETTEL ÉS MULASZTÁSSAL, ahogy a szentmise bűnbánati imájában mondjuk is. De Te - IDŐ ÉS ÖRÖKKÉVALÓSÁG URA - meghallgattad bocsánatkérő szavainkat és újra és újra talpra állítottál. Állíts most is talpra az új évezred küszöbén, hogy segítségeddel jó legyek ha rossz voltam s jobb legyek, ha már eddig is jó voltam. Vízkereszttel csak az egyetemes egyház Szentéve fejeződött be. De mivel hazánk külön is jubileumi évet ünnepelhetett és ünnepelhet, a mi MAGYAR SZENTÉVÜNK augusztus 20-ig tart. Szent István király megkoronázásának 1000. évfordulója alkalmából tekintsünk viszsza hálaadással erre az évezredre s tegyük fel a kérdést, van-e természetes Ökumenikus imahét Január 21-28 között - mint már évek óta - együtt imádkoznak a keresztények, éppen a KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉÉR TR! ezen az un. ÖKUMENIKUS IMÁHÉTEN templomainkban ökumenikus istentiszteleteken veszünk részt. Ez abban áll, hogy például az evangélikus templomban a református vagy katolikus lelkipásztor tanítását, a reformátusban az evangélikusét vagy a katolikus atyáét, végül a katolikus templomban egy református vagy evangélikus lelkipásztor igehirdetését h allgatják meg az egybegyűltek s persze imádkoznak, énekelnek. Többször sikerült már azt is megszervezni - legutóbb tavaly - hogy közösen felutazunk az Imahét első napján Budapestre, az ottani ökumenikus istentiszteletre, melyen föpásztoraink teljesítenek szolgálatot. Az idén a Deék téri EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN lezs a közös imádkozás. Különjárati autóbusszal szeretnénk erre is felmenni. 21- én, vasárnap délután negyed négykor Homokról, fél négykor már a belterületi templomoktól indulva. Az istentisztelet este hatkor kezdődik tehát a fővárosban. Kérjük, lelkipásztoraiknál jelentkezzenek legkésőbb január 15-ig azok, akik szívesen csatlakoznak hozzánk. Elsősorban a vegyes házasságban élőket várjuk. Az útiköltség 1.000 Ft lesz fejenként. Várom a jelentkezéseket a 470-073-as telefonszámon, vagy személyesen. Józsi atya magyarázat arra, hogy annyi balszerencse közt mégis megmaradt népünk, nemzetünk a történelem színpadán. S ha szinte csodának minősíthető megmaradásunk, vegyük tudomásul, hogy tovább élésünk is CSODA LESZ. Mennyei Atyánk és a benne hívők közös munkálkodásának csodája. "Felkel a napunk, István a mi Urunk, árad a kegyelem fénye ránk. Hálás a szívünk, zengjen az örömünk, szép Magyarország édes hazánk!" /István a király/ Boldog Új Évet, Évezredet kívánok! Tamási József atya
