Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Novák László Ferenc: Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919
TISICUM XXVIII. A kivonulás után, november 21-én tartott tanácsülésen dr. Szigethy László helyettes polgármester (ti. dr. Kökény Dezső polgármestert augusztus 11-én lemondatták) jelentette be, hogy „a román megszálló csapatok kivonulása folytán a város egész igazgatását a rendes közigazgatás szerint átvették. A román katonai parancsnokság ezen átadásról hivatalos jegyzőkönyvet vett fel a város részére és köszönetét fejezte ki a város és a lakosság kifogástalan magatartásáért... ”’4 A román hadsereg 1919. november 17-én vonult ki Nagykőrös városából.44 45 Valójában ezzel zárult le a Tanácsköztársaság vészterhes korszaka Irodalom BÉKEVÁRI Sándor 1979. Magyar Tanácsköztársaság helyi hatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919). In: Historia (szerk.:HORVÁTH Attila - OROSZ László). A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei VI. Kecskemét, 335-336. BÖDÖK Gergely 2016. A „proletárforradalom hűséges katonái” vagy „közönséges haramiák”? Kik voltak a „Lenin-fiúk”? In: Múltunk 2016/1.123. BÖŐR László 1978. Nagykőrös gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború között. In: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából (szerk. NOVÁK László). Az Arany János Múzeum Közleményei - Acta Musei de János Arany nominati I. Nagykőrös, 169-272. FOGARASSY László 1981. A Magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása. Történelmi Szemle XXIV. 20-50. FORGÁCS Béla 1979. Emlékeim a Tanácsköztársaság harcairól. Hadtörténeti Közlemények XXVI. 1. sz. 68-79. FRÁTER Olivér 2003. Erdélyi magyar helyzetkép 1916-1919-ben. Hamvas Intézet, Budapest. GUNST Péter (szerk.) 1979. Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Tankönyvkiadó, Budapest. HETÉS Tibor 1986. Dr. Münnich Ferenc. In: Három forradalom hőse. Münnich Ferenc válogatott beszédei és írásai. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest. KENYERES Ágnes (főszerk.) 1969. Pogány Kálmán, Vágó Béla. Magyar életrajzi lexikon II. (L-ZS). Akadémiai Kiadó, Budapest. 425. LACZKÓ Mihály 1992. Áruló volt-e a Székely Hadosztály? Flonismeret XX. 1992/2. 65-82. MERÉNYI László 1984. A cattarói matrózfelkelés. Kossuth Könyvkiadó. MÜNICH Ferenc 1986. A proletárosztály hadserege (1921). In: Hetés Tibor: Három forradalom hőse. Münnich Ferenc válogatott beszédei és írásai. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest. NAGY Miklós 1985. A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982-83/1. Szeged, 303-320. NOVÁK László Ferenc 1989. Arany János Múzeum. Első kiadás. Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái I. Nagykőrös, 1989. 1999. Nagykőrös a XXI. század küszöbén. CEBA Kiadó, Budapest, 1999. 2002. A zsidóság Nagykőrösön. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 13.Nagykőrös. 2006. Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász (Mérai) József. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. Békéscsaba, 283-284. 2008. „Hej, Nagykőrös híres város...! Nagykőrös város kismonográfiája. Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái IV. Nagykőrös. 2018. „Itt vagyunk tehát, végre valahára Nagy Kőrös homokos és salétromos kanaánjában...” In: Arany János Bicentenáriumi Konferencia. Nagykőrös, 2017. október 20. (szerk.:MOLNÁR Ágnes -NOVÁK László Ferenc). MTA BTK - OniPrint Kft, Nagykőrös. PRÓNAY Pál 1963. A határban a Halál kaszál... Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből (szerk.:SZABÓ Ágnes - PAMLÉNYI Ervin). Kossuth Könyvkiadó, 1963. SZENTI Tibor 1998. Tömeggyilkosság Hódmezővásárhelyen 1919-ben. A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997. Hódmezővásárhely, 61-74. 44 MNL PML NkV Jeqyzőkönyv 1919. Polgármesteri jelentés, 1919. nov.21. 45 BÖŐR 1978. 192
