Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Régészettudomány - Csányi Marietta: Múzeumi "raktárlelet". Kora bronzkori tárgyak Alattyánból

CSÁNYI MARIETTA: MÚZEUMI „RAKTÁRLELET'’. KORA BRONZKORI TÁRGYAK ALATTYÁNBÓL

15. Orsókarika. Durva kivitelű edény seprődíszes oldalából készített orsókarika felének töredéke. Átm: 6,8 cm. (Ltsz.: 77.8.141.) (4. tábla/15.)

16. Edénytöredék. Durva kivitelű edény textildíszes oldaltöredéke, melynek színe sötétszürke-fekete és belül simított. H: 6,5 cm. (Ltsz.: 77.8.142.) (4. tábla/12.)

17. Edénytöredékek. Durva kivitelű edények díszítetlen oldaltöredékei. H: 2,9-7,8 cm, 21 db. (Ltsz.: 77.8.143.) (kép nélkül)

18. Edénytöredékek. Durva kivitelű edények seprődíszes oldaltöredékei. H: 2,3-5,6. cm, 22 db (Ltsz.: 77.8.144.) (4. tábla/9-11., 13-14. ill. 3. tábla/2.)

Az ismertetett leletanyag „nagyrévi és hatvani kultúra” kormeghatározással került be a múzeumi leltárkönyvbe. Ez a 7. számú gödör a hatvani kultúra leginkább teli-telepekkel jellemezhető elterjedési területén, nyíltszíni, valószínűleg kis lélekszámú falucska eddig egyetlen, ismert objektuma. A lelőhelytől légvonalban az egyik legközelebbi hatvani település a négy települési szintből álló Tápiószele-Tűzköves, a Zagyva jobb oldali mellékfolyója, a Tápió mentén fekszik. Az 1950-es évek elején folyt kis feltáráson a teli alsó rétegéhez tartozó gödörben tipikus hatvani seprő- és textildíszes, tölcséres nyakú, kihajló peremű fazekakkal együtt jellegzetes klasszikus nagyrévi korsó került elő,3 fontos adattal szolgálva ezzel kora bronzkori kutatásunknak, ugyanis a két kultúra stílusjegyeit viselő leletek ilyen együttes előfordulása egyértelmű kronológiai következtetések forrásává vált. A tárgyi bizonyítékok sora e relatív időrend alátámasztására a későbbiekben tovább bővült.4

A fenti kutatástörténeti előzmények után nincs semmi meglepő abban, hogy az 1974-ben előkerült alattyáni gödröt olyan zárt emlékanyagnak tekintettük, mely a két kultúra részleges egyidejűségének újabb bizonyítéka. Közlése mindeddig nem történt meg; most kísérlem meg, hogy darabról darabra - régészeti módszerekkel - utánajárjak, megállja-e a helyét ez a nyilvánvalónak látszó és általánosan elfogadott keltezés.

A leletek bemutatásából láthatjuk, hogy a 63 darab töredékből öt edénytípust lehetett rajzban rekonstruálni, egyetlen ép darab sincs köztük. Ez a tény a települési objektum funkciójára világít rá, kiásását egykor a mindennapi élet szükségszerűsége indokolta; a benne lévő leletanyag nem tudatosan összeválogatott, különleges, netán távolról hozott darabokat tartalmaz, melyeket természetfölötti lény vagy lények számára áldozatul ajánlhatnak fel, hanem a hasznavehetetlenné vált tárgyak véletlenszerűen földbe került halmaza. Biztosra vehetjük tehát, hogy az itt élő közösség mindezeket a tárgyakat egyidejűleg használta és hétköznapi létük szokványos, számunkra kronológiai jelentőséget hordozó kellékei lehettek.

Figyelembe véve a Nagyrév-Hatvan relációjában általánosan elfogadott relatív időrendet, tárgyaink hasonmását első lépésként e kultúrkörben célszerű keresnünk.

3 KALICZ1968.126., CII.Taf. 1-16.

4 KALICZ 1968.178-179.

Fazekak (1. tábla/1. ill. 2. tábla/3.), (1. tábla/2. ill. 2. tábla/1.)

A leletanyagban két példány képviseli.5 6 Ha edényeink elnyújtott tojástestét és a felületükön alkalmazott durva seprőzést vesszük figyelembe, akkor a hasonmásoknak mindkét kultúrában se szeri, se száma. A nagyrévi kultúra területén mind a Dunántúlon, mind az Alföldön uralkodó használati edény pl.: Budapest-Békásmegyer,6 Szigetszentmiklós- Felsőtag,7 Szigethalom,8 Nagyrév-Zsidóhalom,9 Tószeg-Ökörhalom,10 Szekszárd-Jaj-domb, Nagyrév, Szigetszentmiklós,11 Kulcs-Császártanya,12 Dunaföldvár-Kálvária,13 Dunaújváros-Duna-dűlő14 stb.

A hatvani kultúrkörben nem kevésbé elterjedt edényforma a felületén seprődíszes fazék; a peremen is meglévő seprőzéssel vagy anélkül. A legtöbb ilyen darab, noha töredékes formában, Tiszalúc- Dankadombról származik.15 Aszód-Manyik és Ároktó-Dongóhalom telijében is előfordul.16

A felsorolt közeli-távoli analógiák leginkább a felületkezelés módjában, azaz a durva seprőzésben hasonlítanak az alattyáni darabokhoz. Formailag azonban mindegyik eltér azoktól, mivel a mi két fazekunknak vállbán élesen megtörő, viszonylag rövid tölcséres, a szájnyílásnál alig kihajló pereme van. (1. tábla/1-2., 2. tábla/1,3.)

A nagyrévi fazekak egytől-egyig ívelten kihajló pereműek, egyetlen tölcséres nyak-perem kiképzés sem található köztük. A hatvani példányokra jellemző az élesen megtörő vállvonal, de a tölcséres nyak szinte minden esetben ívelten kihajló peremben folytatódik, vagy nyakhajlatban bütykökkel díszített (pl. Ároktő-Dongóhalom egyes fazekainál,17 vagy Tiszalúc-Dankadomb néhány darabjánál18).

Közölt anyagban, képpel illusztrálva nem találkozunk ezzel a típussal, de írásos ismertetésben tudomásunk van arról, hogy Törökszentmiklós- Terehalom teli-telepének alsó, korai rétegében (8-11. szint) fordulnak elő tölcséres nyakú fazekak, ívelt peremmel vagy anélkül.19

5 Lehet, hogy e típus darabjai a díszítetlen peremtöredékek is, de erre nincs bizonyítékunk.

6 Korai nagyrévi, azaz Harangedény-Csepel csoport objektumaiban: SCHREIBER 1972.3. kép7.;5. képi.

7 Késő nagyrévi sírokban: SCHREIBER 1972.8. kép 4., 6., 9.; 9. kép 2,4,7.

8 Klasszikus ill. késő nagyrévi sírban: SCHREIBER 1986.3. kép 9,11.

9 CSÁNYI 2003. Abb. 3.1-2, Abb. 4.2.

10 CSÁNYI 1982-1983.12. kép 2.; CSÁNY11999. 3. kép 4. Mindkét idézett edény méreténél fogva inkább tárolóedény, mint fazék. Az érdekes az, hogy ugyanazon lelőhelyről más-más sírból származnak és megszólalásig hasonlítanak egymásra.

11 BÓNA1963. Pl. XIV. 1, Pl. XV. 14, Pl. IX. 9.

12 BÓNA 1960.110, Taf. 3. 6-8, CSÁNYI-TÁRNOK11992. 208. Kát. szám: 459.

13 SZABÓ Géza 1992. LIX. 4, LXXXI. 2.

14 VICZE 2011. 239, Pl. 6.1, Pl. 8. 5-7.

15 KALICZ 1968. XXXIV. 22, 28-29.; XXXV. 6, 17, 18.; XXXVI. 14-16, 18, XXXIX. 9,20, XL. 8, XLII. 29-31, XLVIII. 27, XLIX. 20. stb.

16 TÁRNOK11988.168. Típustábla 1-2. szint: Pl. 12.: ellentétes seprőzés a peremen és az edény oldalán, nem pontos párhuzam, csak hasonlóság.; P. FISCHL 2006.54. Listád 51-152, 58. Lista: 169.

17 P. FISCHL 2006. 49. Lista: 133, 54. Listád 52.

18 KALICZ 1968. XL. 8-9, XLVIII. 27.

19 Tárnoki Judit doktori disszertációjában dolgozta fel a törökszentmiklósi

27